Mit jelent Fodorné Nagy Sarolta egyetemi tanárnak Sárospatak és a Rákócziak öröksége?

Sárospatak Lorántffy Zsuzsannának I. Rákóczi Györggyel 1616-ban kötött házassága révén lett Rákóczi-birtok.
Lorántffy Zsuzsanna 8 éves korában, 1608-ban költözött Sárospatakra, amikor a vár örökösödés révén a nagybirtokos főnemes Lorántffy-családé lett. Amikor az ugyancsak hatalmas földbirtokkal rendelkező 23 éves Rákóczi György borsodi főispán megkérte a tehetős, 16 éves árva leányka kezét, érdekházasságnak is tűnhetett. Ezt azonban egész életük cáfolja. Páratlan tisztelettel, életük végéig tartó kölcsönös szeretettel viszonyultak egymáshoz. Amíg a férj távol volt katonai vagy hivatali feladatai miatt, a feleség igazgatta a gyermekek sorsát, a háznépet és az egyre növekvő, hatalmas Rákóczi birtokot – amely Erdély földjéig terjedt –, közben biztos hátországi szolgálatokkal erősítve férje hadviseléseit.  A várakban, ahol több ideig tartózkodtak, mindenütt volt egy Biblia. Úgy voltak gazdagok, hogy közben sosem felejtették, hogy legnagyobb kincsük Isten kegyelme. Úgy voltak fejedelmi pár – 1630-tól Erdély trónján, – hogy közben sosem feledték, hogy trónjukat, hatalmukat, tekintélyüket, gazdagságukat Isten emelte, ezért neki tartoznak mindezzel jól szolgálni. Tették is ezt egyházuk bőkezű patronálásával, diákok taníttatásával, tanítók fizetésével, nyomda működtetésével.
Az özvegyen maradt Lorántffy Zsuzsanna visszaköltözött legkedvesebb várába, Patakra, s élete végéig siratta urát. A szépirodalom úgy tartja számon, hogy gyakran gondolt fiatalkorukra, s még lakodalmukra is. Olykor nem is tudta már, hogy álom volt-e, vagy valóság. El is mondta udvari papjának, Medgyesi Pálnak némi bűnbánattal, hogy min jár az esze. A bölcs lelkigondozó Kátéja szerint válaszolt, igen komótosan ejtve a szót: „A jó lelkiismeret szüntelen lakodalom.”
Emlékük ránk köszönt Marosvásárhelyen is, amikor éppen György napon ott jártunk, hogy testvérgyülekezeti kapcsolatot kinyilvánító okiratot írjunk alá a Marosvásárhely-vártemplomi Református Egyházközséggel. A dédunokának, II. Rákóczi Ferenc fejedelmi beiktatásának (1707), majd az azt követő országgyűlésnek emlékét őrzi a Rákóczi-szék a Vártemplom Gótikus termében, s a Vársétányon a szobor, meg a Rákóczi-lépcső is. A Marosvásárhelyi Főiskola és a Teleki Téka pedig a pataki diákok emléktárgyait vigyázza abból az időből, amikor a pataki kollégium bujdosni kényszerült, és ott talált otthonra éppen 300 évvel ezelőtt 1716-ban, miután I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna menye, Báthori Zsófia újra katolikus lett, s vele együtt fia, I. Rákóczi Ferenc is, ezzel megpecsételve nem csak a templom, hanem a pataki kollégium és a Rákóczi-birtok sorsát is. Az elszakadt szálakat segíthet újra összesodorni egy emlékút a Rákócziak nyomán Marosvásárhelyig.

Dr. Fodorné Dr. Nagy Sarolta
egyetemi tanár