Tudta-e, hogy II. Rákóczi Györgyöt, még apja életében erdélyi fejedelemmé választották?

Testvérei gyermekkorban bekövetkezett halála miatt, legidősebb fiúként nőtt fel. A fejedelmi párnak egy másik fia, Zsigmond érte meg még a felnőtt kort. Györgyből fejedelmi utódot neveltek, ez befolyással volt kapcsolatára szüleivel. Az utódlási terveket már az is jelzi, hogy az ifjabb György 1640-ben Várad kapitánya, 1642. február 3-án Erdély megválasztott fejedelme. 1643. február 3-án vette feleségül Báthory Zsófiát. Ő családja utolsó sarja, általa kerültek a Báthory birtokok a Rákóczi-család kezére. Fiúk, Ferenc 1645-ben született.
    Apja halála után 1648 október 11-én ő lett a fejedelem. Trónra lépésekor Erdély és a Rákóczi család egyaránt fénykorát élte. I. Rákóczi György erős fejedelemséget hagyott fiára. II. Rákóczi György 1653-ban Moldvában, 1655-ben Havasalföldön avatkozott be eredményesen, megerősítve befolyását a térségben. Lengyelország koronájának megszerzése is céljai között szerepelt. 
    1655-ben kitört a lengyel-svéd háború. 1656 végén X. Károly Gusztáv kérte az erdélyi fejedelem segítségét. A svéd király Dél- és Közép-Lengyelországot ajánlotta a katonai beavatkozásért cserébe. II. Rákóczi György túlértékelte a lehetőségeket, túlbecsülte Erdély erejét. Nem törődött a török Porta ellenkezésével, bekapcsolódott a lengyel trónért folytatott küzdelembe. 1657 januárjában megindultak a moldvai és havasalföldi csapatokkal kiegészült hadai. Először sikereket értek el. Szövetségesei azonban hamarosan magára hagyták, a svédek a dánok támadása miatt vonták vissza csapataikat.
    Miközben Rákóczi tovább folytatta előre nyomulását, lengyel csapatok törtek be, s pusztítottak Munkács környékén, Észak-Erdélyben.  A magára maradt erdélyi sereg végül vereséget szenvedett. II. Rákóczi Györgynek sikerült ugyan haza térnie, de a Kemény János vezette erdélyi sereg krími tatár fogságba került.
    Megindult a harc Erdély trónjáért. A bosszúszomjas törökök előbb Rhédey Ferencet, majd Barcsay Ákost tették meg fejedelemnek. Közben, 1658 januárjában az erdélyi rendek újra Rákóczit választották fejedelmüknek. Győzedelmeskedett Barcsay felett, felvette a küzdelmet a betörő és Erdélyt pusztító török csapatokkal. A szászfenesi csatában azonban 1660. május 22-én vereséget szenvedett a törököktől. Sebesülésébe halt bele 1660. június 7-én Nagyváradon. 1661 áprilisában felesége Sárospatakon temettette el.

Tudta-e

• Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György harmadik gyermekekén 1621. január 30-án született Sárospatakon II. Rákóczi György?
• Öccse, Zsigmond volt a szülők kedvence?
• II. Rákóczi György személyéhez Zrínyi Miklós nagy reményeket fűzött? Mások mellett ő is úgy vélte, Rákóczi képes lesz önerőből felszabadítani a szétszakított országot.
• Az erdélyi csapatok a lengyel-svéd háború idején bevonultak Krakkóba, 1657. június 9-én Varsóba, s csapataik találkoztak a svédekkel?
• Rákóczi lengyelországi beavatkozása és a megtorló hadjáratok következtében Erdély virágzása az 1650-es évek végén mindörökre leáldozott? A Fejedelemség szuverenitását és mozgásterét nagymértékben elveszítette.
• A feljegyzések szerint a fejedelem hadvezérhez méltóan, bátran harcolt a szászfenesi csatában? 17 törököt vágott le, 5 lovat lőttek ki alóla, 150 testőre közül 20 maradt életben.

Tamás Edit