Tudta-e, hogy I. Rákóczi Györgyöt 1630. december 22-én Gyulafehérváron iktatták fejedelmi székébe?

I. Rákóczi György a XVI. században felemelkedő protestáns család sarja. 1593-ban Szerencsen született. Apja, a család hírét és vagyonát megalapozó Zsigmond, anyja Gerendi Anna. Gyermekkora - a tizenötéves háború időszaka. Tizenéves, amikor apját Erdély fejedelmének választották.
Fivéreivel együtt hatalmas vagyont örökölt. 1611-ben Ónod kapitánya, 1615-ben Borsod vármegye főispánja. I. Rákóczi György 1616. április 18-án nősült meg. Felesége Lorántffy Zsuzsanna. Házasságuk vagyonok egyesülése, két református család örökösének frigye. Személyes levelezésük, egész életük bizonyság, hogy a szerelem tette őket örök társakká. Hat gyermekük született.
I. Rákóczi György Bethlen Gábor legfontosabb felső-magyarországi támasza, hadjárati támogatója volt. 1630. december 1-én őt választották Erdély fejedelmévé. Hajdúkatonái tekintélyes erőt képviseltek. Családi birtokát növelte, jövedelme növekedett. Figyelmet fordított a várak megerősítésére, felfegyverzésére. Tudatos törekvése volt, hogy a fejedelmi hatalmat örökletessé tegye, s idősebb fia kövesse út Erdély élén.
1644-ben a svédekkel szövetségben beavatkozott a harmincéves háborúba. Hadjáratot indított a Habsburgok ellen a magyar szabadságjogok és a protestánsok védelme érdekében. Másfél éves hadakozás után, 1645-ben különbékét kötött. 1648-ban Erdély – mint önálló állam – bekerült az európai háborút lezáró békébe.
1648. október 11-én hunyt el, erős országot hagyva utódára, II. Rákóczi Györgyre.

 



Tudta-e, hogy, I. Rákóczi György idejében lett legendásan naggyá a Rákócziak vagyona?
Tudta-e, hogy Liszka kivételével Hegyalja területén kezében van a teljes borkereskedelem, melyet hajdútelepek láncolata véd?
Tudta-e, hogy a pataki várban  helyezték el a családi kincseket, mint a legerősebb, legjobban megoltalmazható helyen?
Tudta-e, hogy 1619. szeptember 17-én Rákóczi Sárospatakon fogadta Bethlen Gábor fejedelmet és az erdélyi urakat?  Bethlen 1620-ban április 27-én is itt járt. Ekkor volt I. Rákóczi György öccsének, Zsigmondnak az esküvője. A kisebbik Lorántffy lányt, Máriát vette feleségül.
Tudta-e, hogy Erdély a béke szigete fejedelemsége alatt a háborúzó Európában? A népesség gyarapodott, az ipar és a kereskedelem virágzott.
Tudta-e, hogy gyermekei közül csak az 1621-ben született György (II.) és az 1622-ben született Zsigmond érte meg a felnőtt kort?
Tudta-e, hogy 1644-ben kelt írásában nehezményezte, hogy Patakon „… az a grádics is alkalmatlan helyen vagyon, mert soha az asszony házában az úr nem mehetne külömben, hanem sok ember láttára...”
Tudta-e, hogy I. Rákóczi György tizenháromszor olvasta végig az Ótestamentumot, több mint 32-szer az Újtestamentumot?
Tudta-e, hogy I. Rákóczi György 30 darab Öreg Graduált (Énekes könyvet) küldött a zempléni esperesi területre és aranyozott ezüst díszes úrvacsorai kannát is adományozott a birtokain lévő jelentősebb gyülekezeteknek 1636-ban?
Tudta-e, hogy 1633-ban levelet írt a török szultánnak a Mátyás király-féle Corvinák visszaszerzése ügyében? A kérését azonban nem teljesítették.
Tudta-e, hogy halála után birtokainak kezelését feleségére, Lorántffy Zsuzsannára hagyta?

Állandó kiállításaink

Rákócziak dicső kora

A Rákóczi-családot, II. Rákóczi Ferencet és az általa vezetett szabadságharcot, Sárospatak XVII-XVIII. századi történelmét mutatja be kiállításunk

Bővebben

I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye

Az 1631 és 1648 között működött ágyúöntő-műhely ma hadtörténeti, ipar- és technikatörténeti interaktív kiállítóhely.

Bővebben

Hegyaljai szőlészet és borászat története

Tokaj-Hegyalja legjelentősebb szőlészeti és borászati kiállításán a szőlőművelés és borászat eszközeit, munkafolyamatait láthatják az érdeklődők.

Bővebben

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

A falusi életmódot ismerhetitek meg a Zemplént felölelő legnagyobb néprajzi gyűjteményen keresztül. Gyertek el a Mesék Házába és játszatok!

Bővebben

Olaszbástya kazamata

A nagyméretű lőrésekkel tagolt ágyúteremben különböző méretű szakállas puskák másolatai, kőből faragott ágyúgolyók láthatók.

Bővebben

Főúri élet a XVI-XVII. században – Vörös-torony

A Vörös-torony ötszintes lakótorony, kiállítása válogat a késő reneszánsz bútorművesség legszebb darabjai közül.

Bővebben

Elérhetőség

Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma

Sárospatak 3950 Szent Erzsébet út .19
Phone: +36 47 311-083 47 311-345

Email: info@rakoczimuzeum.hu

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

Sárazsadány 3942 Fő út 36-38.
Phone: +36 47 311-083

Email: info@rakoczimuzeum.hu

Alapítvány

Pataki Vár Alapítvány

Támogassa alapítványunkat adója 1%-ával!

Alapítás éve: 1991

Adószám 1% adományozáshoz:18400027-1-05