Tudta-e, hogy II. Rákóczi Ferenc születésnapja 2015-től Rákóczi emléknap?

A fiúgyermekre áhítozó I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona 1675 őszén tudatták családtagjaikkal a várható gyermekáldás örömét. A házaspár igyekezett védett helyen várni a szülés idejét.  A a Bodrog árterületében épült borsi kastély az 1660-as évek óta kedvelt tartózkodási helye volt a családnak. A szülés helyéül is ezt a helyet választotta a család. A nagymama, Báthory Zsófia is ideutazott a szülés idejére.
II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én született. A gyermek  születésének körülményeiről hallgatnak a források, a hagyomány a kastély emeleti sarokszobájához köti az eseményt. II. Rákóczi Ferenc Confessiones – Vallomások című művében lejegyzi születése dátumát, 1676 március 27-ét, és megjelöli helyét, „mi házunk borsi kastélyában”.
„Zavar fog el, Uram, és elpirulok, midőn születésedet s annak körülményeit megfontolom és a magaméra gondolok. Te Isten, teremtőm nekem és a mindenségnek, istállóban születel, én meg palotában; te ökör és szamár közt szegény pásztorok körében, én – a por és féreg a te színed előtt – udvarjárók nagy csődületében. Szülőid szegények, az enyimek fejedelmek; te szegénységben jössz a világra, én bőségben…”
A csecsemőt a Rákóczi-család monogramjával díszített vörösréz bölcsőjébe fektették. Az újszülöttet a kor szokása szerint mielőbb igyekeztek megkeresztelni. Mikor és hol ? Máig nem tudjuk a pontos választ.  A Rákóczi családban régi szokás volt az ünnepélyes keresztelő. Ha azonban harcok folynak, miként 1676-ban is, akkor, nincs ünnepély, csak az számít, hogy mielőbb megtörténjék a szertartás, ne maradjon „pogány” a gyermek. Feltehető, hogy a család udvari lelkésze keresztelte a csecsemőt Borsiban esetleg Munkács várában.
 Pár hónapos volt csupán midőn apja, 31 éves korában 1676 július 8-án Makovicán meghalt. Borsiból a csecsemőt nagyanyjához Munkács várába vitték, majd Regéc várába költözött vele édesanyja. A király a magyar törvényeknek megfelelően a megözvegyült Zrínyi Ilonára ruházta a gyámi tisztséget, aki ezután kihirdette Sáros vármegyében, hogy átvette a főispáni méltósággal járó teendőket, s mint várainak parancsnoka és birtokainak igazgatója intézkedett. II. Rákóczi Ferenc öröksége anyja határozott fellépése révén biztosítottnak tűnt.
A borsi kastély előtt 1969 óta áll II. Rákóczi Ferenc mellszobra. Mayer Ede szobrászművész alkotása. 1906-ban, az újratemetéskor a magyar mozdonyvezetők kezdeményezésére készült, 1907-ben Zólyomban állították fel. 1943-tól 1967-ig Balassa Géza rejtegette. 1969-ben megtalálta méltó helyét Borsiban.

Tudta-e, hogy Borsi, a „Magyar Betlehem”?
Tudta-e, hogy a Rákóczi-család monogramjával díszített bölcsőt 1953-ig az Erdélyi Múzeum-Egyesület gyűjteményében őrizték? Azóta hollétét nem ismerjük.
Tudta-e, hogy a keresztségben a gyermek a „Ferenc Lipót” nevet kapta az újszülött?
Tudta-e, hogy Borsi a Lorántffy vagyon részeként került a Rákóczi-család tulajdonába 1616-ban?
Tudta-e, hogy a Rákócziak ideje volt a borsi kastély fénykora?
Tudta-e, hogy az épületről nem maradt fenn korabeli ábrázolás?
Tudta-e, hogy Sátoraljaújhely turistái 1881-ben díszes emléktáblával jelölték meg az épületet, melynek a szövege a következő: „Itt született Rákóczi Ferenc l676. év március 27-én. Egyes hű hazafiak és törvényhatóságok áldozatkészségéből emelték a sátoralja-újhelyi touristák 1881. évben.” A táblát a feliraton kívül Rákóczi kis bronz reliefje díszíti.