Sikeresen zárult a Múzeumok Őszi Fesztiválja a MNM Rákóczi Múzeumában

A Múzeumok Őszi Fesztiválja ez évi országos programjai 2017. szeptember 25. – november 12. között zajlottak. A MNM Rákóczi Múzeuma több rendezvénnyel kapcsolódott a fesztiválhoz.
Nyolcadik alkalommal rendeztük meg október 3-8. között Ferenc napi játékunkat, melyen a múzeumba látogatók vehettek részt. Játékunk nyertese a felvidéki Bodon Ágnes lett.

Ez évben is folytatódott – immár 22. alkalommal – művelődéstörténeti konferenciasorozatunk. Október 10-11-i tanácskozásunk témájában a reformáció évéhez kapcsolódott: „Útaid, Uram, mutasd meg!” A kétnapos programot Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő gondolatai nyitották meg. A nagyszámú hallgatóság érdekes, magas színvonalú előadásokat hallhatott, melyek a reformáció széles tematikáját dolgozták fel.
A konferencia első napján 12 előadás hangzott el. Kiss Endre József – A Reformáció eszmetörténeti gyökerei és kibontakozása Közép-Európában – nagyívű előadásával kezdődött a program. Ketten foglalkoztak Perényi Péter korával: Feld István pataki építkezéseit mutatta be, Téglásy Imre Perényi életének eddig ismeretlen művelődéstörténeti vonatkozásait dolgozta fel. Két evangélikus témájú előadás kapott helyet az első napon: Viskolcz Noémi Osztrosith Mátyást és Révay Kata Szidóniát mecénási tevékenységét; Gyulai Éva Clementis János (1702-1763) fancsali evangélikus lelkész naplójának történeti érdekességeiről beszélt.
Több erdélyi téma is feldolgozásra került az előadások között: Várkonyi Gábor: Intelmek és érzelmek. A hatalmi legitimáció eszközei a Rákóczi-kori Erdélyben; Balogh Judit: Református elit kiépülése a Rákócziak uralma alatt Erdélyben; Petrőczi Éva: Lorántffy Zsuzsanna neveltje, Bornemisza Anna. Nagy Károly Zsolt előadásából megismerhettük az Orbis pictus világképét. Oláh Róberttől Samuel Rochotius I. Rákóczi György gyűjteményében található könyveiről hallhattunk.
A MNM Rákóczi Múzeuma őszi konferenciája hagyományosan kapcsolódik a múzeum aktuális időszaki kiállításához. Ridovics Anna (Aki szomjuhozik, jöjjön el es vegye az életnek vizét – Újkeresztény fajanszok egyházi vonatkozásai, használatuk a magyar protestáns templomokban) és Radványi Diána (Iparművészeti Múzeum habán gyűjteménye) a Rákócziak és a habánok című időszaki kiállítás két nagy kölcsönző intézménye (Magyar Nemzeti Múzeum, Iparművészeti Múzeum) habán gyűjteményének kurátorai. Előadásaik nagyszerű áttekintést adtak gyűjteményeik kialakulásáról, az egyes darabokról, illetve a hazai protestáns templomokban megőrzött úrasztali edényekről. A konferencia első napját „A Rákóczak és a habánok” című kiállítás megtekintése zárta, Tamás Edit vezetésével.
A konferencia második napját a témák sokszínűsége jellemezte. Dienes Dénes előadásában Sárospatak reformációjáról, Oláh Tamás az első kassai református templomról, Kónya Annamária a királyhelmeci református gyülekezetről, Kónya Péter az eperjesi protestáns templomokról, iskolákról beszélt. Sipos Gábor a Rákócziak erdélyi református egyházaknak adott adományai mutatta be. Báthori Gábor a Báthory-család, Tamás Edit a bethleni Bethlen-család és a reformáció kapcsolatát dolgozta fel.



A MNM Rákóczi Múzeuma első igazgatója Bakó Ferenc volt 1950-1952 között. Leánya, Bakó Zsuzsanna előadása indította október 17-én ez évi ismeretterjesztő programsorozatunkat. A múlt fátyla lebben – avagy egy volt „várkisasszony” személyes emlékei édesapjáról és a Rákóczi-várról című előadásában a múzeumalapítás hőskorát idézte fel. A kisgyermekkor személyes élményei kötik Sárospatakhoz, ugyanakkor a családi visszaemlékezésekből is nagyon sok információt őriz. Mindezek ma már pótolhatatlan forrásokat jelentenek számunkra, hiszen a múzeumtörténet korai szakaszának irattári anyaga igencsak hiányos.
Bakó Zsuzsanna egy meglepetést is hozott a Múzeum számára. Az 1950-es években a vár egy részében működött a múzeum, a másik részében az Alkotó Otthon. A művészek egyike, Egri Viktor készítette azt a múzeumigazgatót és a Vörös-tornyot ábrázoló karikatúrát, melyet Bakó Zsuzsanna MNM Rákóczi Múzeumának ajándékozott. Felirata a következő: Bakó Ferinek, Sárospatak nagy szakértőjének, őszinte barátsággal 1952. X. 7. EGRI.



A Kiegyezés 150. évfordulójára emlékezve kértük fel előadásra Csorba László történész professzort. Ki lehet a jövőnek mestere? – 150. évvel később a Kiegyezésről és a Kiegyezés vitájáról című előadásában október 24-én a reformkor társadalmi-, gazdasági-, közjogi átalakulásért folyatatott küzdelmeitől követhettük az eseményeket 1867-ig. Kossuth és Deák – Csorba László gondolatmenetének két kulcsfigurája. A Felirati és a Határozati Párt, az 1861-es országgyűlés – mindezek nélkül megérthetetlen a Kiegyezéshez vezető út. A Felirati Párt, Deák Ferenc vezette politikai csoportosulás, amely a tanácskozás eredményének kifejezésére a hagyományos uralkodóhoz intézett felirat mellett érvelt az 1861-es országgyűlésen. A Határozati Párt, Teleki vezetésével a hagyományos uralkodóhoz intézett felirat helyett a határozati forma mellett érvelt. S újra és újra Deák és Kossuth. A híres Cassandra levél sorai és sok-sok részlet, izgalmas történet a korszak egyik legkiválóbb kutatójától Csorba Lászlótól.

Tamás Edit

Elérhetőség

Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma

 Sárospatak 3950 Szent Erzsébet út .19
 Phone: +36 47 311-083
 Email: info@rakoczimuzeum.hu

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

Sárazsadány 3942 Fő út 36-38.
Phone: +36 47 590-005
Email: info@rakoczimuzeum.hu

Alapítvány

Pataki Vár Alapítvány

Támogassa alapítványunkat adója 1%-ával!

Alapítás éve: 1991

Adószám 1% adományozáshoz:18400027-1-05