• 100 éve született Bakó Ferenc, a Vármúzeum megszervezője

    A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma

    tisztelettel meghívja Önt és Barátait

    2017 március 14-én, kedden 15 órára

    a sárospataki várba

    "AZ EGYSZEMÉLYES MÚZEUM"

    100 éve született Bakó Ferenc, a Vármúzeum megszervezője

    című kiállításának megnyitójára.

  • 20 éves a Bodrogközi Művelődési Egyesület

    1995-ben, a MNM Rákóczi Múzeumában alakult meg a Bodrogközi Művelődési Egyesület,  működési területe az Alsó- és a Felső-Bodrogköz. Sárospatak és Királyhelmec kiemelt szerepet játszott az elmúlt 20 esztendőben a működés, a tudományszervezés és a kulturális kapcsolatok építése terén. Számtalan kutatás, konferencia, előadás lehetőségét teremtette meg az Egyesület tagtársainak, s adta ki írásaikat. A MNM Rákóczi Múzeuma és a Bodrogközi Művelődési Egyesület közösen indította útjára a „Zemplén népessége, települései” konferencia sorozatot 1998-ban. Az Egyesület tagsága jelentős szerepet vállalt a 2008-ban megjelent „Bodrogköz” tájmonográfia szakmai megvalósításában, az ezt előkészítő konferenciák szervezésében.
    Az Egyesület alapító elnöke Balassa Iván néprajztudós, MNM Rákóczi Múzeuma egykori igazgatója volt. 1995-96-ban 68-an léptek soraiba. Az alapítók között említhetjük Bakó Ferencet, Bodnár Lajost (Nagykapos), Bogoly Jánost (Királyhelmec), Czinke Ferencet, Dobos Lászlót (Pozsony), Hőgye Istvánt, Ködöböcz Józsefet, Nagy Gézát, Szabadfalvi Józsefet, Tuba Zoltánt. Mindannyian vidékünk kutatói, tudományáguk kiváló művelői voltak. Róluk és területünk közelmúltban elhunyt tagjairól is megemlékeztek 2015. szeptember 23-án Sárazsadányban, a MNM Rákóczi Múzeuma Néprajzi Kiállítóhelyén, az Egyesület tisztújító közgyűlésén.
    A Bodrogközi Művelődési Egyesület - ma 56 fős tagsága - kiemelt feladatának tekinti a terület kutatását, a határon átívelő szakmai, kulturális kapcsolatok építését, fenntartását. Ezen dolgoznak magyarországi és szlovákiai tagjai, tudományáguk kiváló szakemberei, a Bodrogközből, a múzeumokból, a felsőoktatás, a műemlékvédelem területéről.


    Bodrogköz határon átnyúló földrajzi fekvése által szervezetében is visszatükrözi kettősségét. Magyarországi és szlovákiai elnök, Dr. Bodó Sándor és Kristina Markusova (Kassa) áll az Egyesület élén. Ügyvezető elnöke Jósvainé dr. Dankó Katalin, alelnökei Dr. Frisnyák Sándor és Alexander Balega (Kassa), titkárai Dr. Tamás Edit és Pásztor István (Királyhelmec). A szakmai munkát a tudományágak szerint szerveződő szakosztályok irányítják, élükön a szakosztályelnökkel: Dr. Kókai Sándor a természettudományi, Dr. Valter Ilona a régészeti és örökségvédelmi, Fehér József a helytörténeti és nyelvi-nyelvjárási, Leskó Andrea néprajzi, Kuzsmiczki Eszter közművelődési területen. Utóbbi szakosztály a Rákóczi Múzeum Baráti Köre feladatkörét látja el.
    Az Egyesület most lezajlott közgyűlésén sokoldalú munka folyt. Alapszabályt módosítottunk. Tagtársunk, Dr. Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő az előttünk álló pályázati lehetőségről tájékoztatta a résztvevőket. Áttekintettük a közelmúltban végzett munkát és felvázoltuk az következő évek feladatait. 2015-ben a MNM Rákóczi Múzeumával közösen szervezve kerül sorra a Zemplén népessége, települései konferencia idei tanácskozása, a gazdaságtörténet témakörében.  2015-16 kutatásai sorából kiemelkedik a Bodrogszerdahely monográfia elkészítése.
    Készülünk 2017-re, alapító elnökünk, Balassa Iván születésének 100. évfordulójára. Konferenciát szervezünk, kötet megjelentetését tervezzük. S évente átadjuk a 2006-ban alapított Balassa Iván Emlékérmet, mely őrzi a kiváló néprajztudós, Bodrogköz kutató nevét, elismeri a ma szakembereinek munkáját, s kifejezi közösségünk megbecsülését.

    Tamás Edit

  • A legnyugatibb Lorátffy-Rákóczi uradalom vára, Lednic

    Festői környezetben, az 590 méter magas meredek szikla oldalára épült egykor Lednic vára. A távoli Trencsén megyében, a Fehér-Kárpátok egyik völgyében, a Lednic-patak partján fekvő hasonló nevű településről (ma Szlovákia: Lednica) indulunk az egykori erősség mai romjainak meghódítására.
    A XIII. században épült Lednic vára. Gyakran váltogatták egymást a tulajdonosai. 1601-ben Dobó Ferenc vásárolta meg. 1602 szeptemberében éppen Lednicről sárospataki birtokára tartott, amidőn útközben meghalt. Birtokai örököseit végrendeletében jelölte meg. Lednic és Sárospatak várát és az uradalmat is Lorántffy Mihály szerezte meg. 1616-ban Lorántffy Zsuzsanna házassága révén került a birtok I. Rákóczi György kezébe, maradt a család tulajdonában a szabadságharc végéig.
    A Rákócziak idejében már félreeső helye miatt nem volt katonai jelentősége. Pusztulásának idejéről több időpontot is olvashatunk. Az egyik vélekedés szerint a trencséni csatát követően a várat harc nélkül megszerző császári csapatok robbantják fel. Más írások szerint 1710-ben Heister generális égettette fel és romboltatta le. Azóta rom, bár bejáratát ma is kaputorony vigyázza.
    A vár magja egy lakótorony, emellé palotaszárny és egy kis udvar épült – ez a mai felsővár. A vár egyik részéből a másikba sziklába vágott alagút vezet. Az egykori lakótoronynak csak romjai maradtak. A felsővárból meredek, hosszú vaslétrán lehet feljutni a vár legmagasabb pontjára, ahol egykor kis figyelő őrtorony állt. A csodálatos kilátás idevonzza ma is a látogatókat. Körbe tekintve a Fehér-Kárpátokra és messzebb, egészen a Vág völgyéig láthatunk.

    Dr. Tamás Edit

  • A Magyar Nemzeti Múzeum pályázatot hirdet GONDNOK munkakör betöltésére

    Magyar Nemzeti Múzeum
    a Közalkalmazottak jogállásáról szóló „ 1992.évi XXXIII. törvény 20/A-B.§-ok
    alapján pályázatot hirdet az MNM Rákóczi Múzeuma
    Fenntartási, üzemviteli alkalmazott / GONDNOK  munkakör betöltésére

    Letölthető

  • A Magyar Nemzeti Múzeum pályázatot hirdet KÖZMŰVELŐDÉSI SZAKEMBER munkakör betöltésére

    Magyar Nemzeti Múzeum
    a Közalkalmazottak jogállásáról szóló „ 1992.évi XXXIII. törvény 20/A-B.§-ok
    alapján pályázatot hirdet az MNM Rákóczi Múzeuma
    KÖZMŰVELŐDÉSI SZAKEMBER munkakör betöltésére

    Letölthető

  • Átadták a Balassa Iván emlékérmet

    A Bodrogközi Művelődési Egyesület 1995-ben Balassa Iván kezdeményezésére alakult. Az egyesület néprajzosokat, történészeket, geográfusokat, biológusokat, nyelvészeket, régészeket és műemlékes szakembereket fogja össze.
    A Bodrogközi Művelődési Egyesület - Balassa Iván halála után -  a Bodrogköz-kutatás és a terület megismerése terén nyújtott kiemelkedő teljesítmény elismerésére emlékérmet alapított.  A nemzetközileg elismert etnográfus nevét viselő Balassa Iván Emlékérem átadását minden évben a tudós születésnapjához közeli (október 5.) időpontban rendezik a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumában. 2017. évi megemlékezésünk Balassa Iván születésének 100. évfordulójára is emlékezett.
    Október 11én Markušová Kristínának és Balassa M. Iván vehette át a Balassa Iván emlékérmet Dr. Bodó Sándortól, az egyesület elnökétől.


    Markušová Kristína a Kassai Kerületi Műemléki Hivatal igazgatója, műemléki szakmérnök.
    1983 óta a kassai műemlékvédelmi intézet munkatársa, 2000 óta igazgatója. Szakmai pályafutása kiemelt helyszíne Kassa. 1991 óta ő város műemléki felügyelője. A Szent Erzsébet székesegyház restaurálásának 1983 óta máig műemléki felügyelője. Munkájának ezt az oldalát számos előadásban mutatta be, többek között Sárospatakon is.
    1996-99 között a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum munkatársa volt, a Márai Kassája című kiállítás szervezője.
    A szlovákiai és magyarországi kulturális örökséggel, foglalkozó intézmények és szakemberek együttműködésének egyik kezdeményezője. Pl. a Myskovszky Viktor élete és műve című nemzetközi konferencia és kiállítás, Henszlmann Imre élete és műve nemzetközi konferencia, Rejtett kincsek Európa szívében (középkori falfestmények Gömör területén) közös kiállítás. Utóbbit megnyitása óta - 2000 januárjában Strassburgban az Európatanács épületében - 11 országban láthatták.
    A Kassai Műemléki Hivatal a zempléni régió területén végzett régészeti kutatások értékelésénél nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a határ mindkét oldalán működő intézmények szakembereinek legyen lehetősége tapasztalatcserére. Szakmai tanulmányaiban a kelet-szlovákiai műemlékek történetével és helyreállítási lehetőségeivel foglalkozik.
    Szakmai tudásával nagymértékben hozzájárul a kulturális örökség szlovákiai és magyarországi szakembereinek együttműködéséhez. 
    A Bodrogközi Művelődési Egyesület egyik alapító tagja.

    Dr. Balassa M. Iván etnográfus
    Az egyetem elvégzése után a Néprajzi Múzeumban helyezkedik el, majd a szentendrei Szabadtéri Múzeum munkatársa. 2008-ig, nyugdíjba vonulásáig ott dolgozik. 1968-ban  bölcsészdoktor, 1982-ben a néprajztudományok kandidátusa. Kutatási területe a műemlékvédelem, a népi építészet, a népi méhészkedés. Tanulmányai szakfolyóiratokban jelennek meg.
    Számos könyv jelzi tudományos munkásságát („A parasztház évszázadai. A magyar lakóház középkori fejlődésének vázlata” , „Báránd (Bihar m.) települése és építkezése”, „A parasztház története a Felföldön, „A székelykapu”, „A Felföld népi építészete”, „Székelykapuk régén és ma”, „Magyarország múzeumai. Múzeumlátogatók kézikönyve.”).
    A Szabadtéri Múzeumban közreműködik a Felföldi mezővárosi tájegység megvalósításában. Ez a polgáriasult tokaji borvidék népi kultúráját mutatja be.
    Társadalmi, szakmai szervezetekben feladatokat, tisztségeket visel. Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság népi építészet szekciójának elnöke.
    A Magyar Népi Építészeti Archívum Kiadványai 6. köteteként jelenik meg „A Bodrogköz népi építészetének katasztere” 1999-ben. Balassa M. Iván 1995-ben kezdi meg ehhez a kutatómunkát a Bodrogköz déli, magyar oldalán, 1996-ban sikerül elvégezni a terepmunkát a Felső-Bodrogközben is. Ennek során mintegy 100 cím pontos építészeti dokumentációja készült el. Az 1999-es kiadványba 89 címen 126 objektum, köztük 96 lakóépület kerül be. Alsóbereckitől Zemplénagárdig, Battyántól Zétényig sorakoznak a falvak, s épületeik. A forráskiadvány dokumentációja egy példányát a MNM Rákóczi Múzeuma Adattára őrzi.
        2013-2014-ben a MNM Rákóczi Múzeuma az ÉMOP-2.1.1/B-12 Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése pályázat keretében Sárazsadányban Néprajzi kiállítóhelyet valósít meg. A Bodrogköz, a Hegyalja, a Hegyköz és a Zempléni-hegység sokoldalú néprajzi örökségének bemutatására vállalkozik. Tervei megvalósításához Balassa M. Ivántól kér és kap tanácsot, szakmai segítséget. A négy tájegység néprajzi örökségének feldolgozása, közzététele mutatja, hogy itthon van vidékünkön. A Bodrogközi Művelődési Egyesület béli tagsága, elkötelezettsége Patak, a Rákóczi Múzeum felé szakmai, közéleti, emberi kapcsolatrendszereket tekintve szoros szálakat jelez.

    Mind kettejüknek gratulálunk! Munkájukra a jövőben is számítunk!

     



    Tamás Edit

  • Ez évi százezredik kiállítási látogatóját köszöntötte múzeumunk

    Az állandó és időszaki kiállításaink összesített látogatószáma alapján 2016. augusztus 20-án köszönthettük a százezredik látogatót.
    Nagy Tibor és családja Csíkszentlélekről, Székelyföldről érkezett Sárospatakra. A múzeum kiadványaiból összeállított ajándékcsomag és a Tokaj-Oremus Kft. által felajánlott üveg bor volt a meglepetésük.

    Gratulálunk!

  • ICOMOS-tábla avatás I. Rákóczi György ágyúöntő műhelyében

    Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága 2006-ban határozta el, hogy évente megjutalmazza az általa legkiválóbbnak ítélt, három évnél nem régebben befejezett műemléki helyreállításokat. Ezen díj átadását minden évben a Nemzetközi Műemléki Világnap alkalmából (április 18.) az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága elnöke hirdeti ki.
    Az Új Széchenyi Terv ÉMOP-2.1.1/B-12-2012-016 számú Turisztikai attrakciófejlesztés pályázata keretében a Sárospatakon megvalósult I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye is a javaslatok közé került a 2014-ben elkészült épületek tekintetében.  Nagy örömünkre 2015-ben “a sárospataki ágyúöntő műhely maradványait megőrző, a környezetbe illeszkedő és az egykori működést szellemesen bemutató épület” indoklással az ICOMOS-díj városunkba került.  

    A MNM Rákóczi Múzeumában 2015. szeptember 11-én került sor az ICOMOS-díjat  tanúsító tábla ünnepélyes felavatására.  
    Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum mb. főigazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd Nagy Gergely, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága tiszteletbeli elnöke foglalta össze gondolatait. Ez után díjazó, s díjazott képviseletében közösen leplezték le az ICOMOS-táblát.
    Tamás Edit, a MNM Rákóczi Múzeuma igazgatója név szerint mondott köszönetet az épületegyüttes és a kiállítás megvalósításában végzett munkáért.  Külön köszönetet mondott Sándor Józsefnek, a MNM Rákóczi Múzeuma adományozójának, aki az elmúlt években mind a régészeti ásatás, mind a kiállítás megvalósítását támogatásával segítette.
    A hozzászólók mindegyike hangsúlyozta az itt bemutatott téma egyediségét, a kiállítás különleges megvalósításának módját, a megőrzött maradványok és az új épület egységét, a jövőbeli lehetőségeket.
    Az ágyúöntő műhely egy lehetőség a MNM Rákóczi Múzeuma turisztikai kínálatának bővítésére. Olyan hadtörténeti, ipar- és technikatörténeti témát dolgoz fel rendkívül szemléletesen, ötletesen, mely érthető és értelmezhető kicsiknek és nagyoknak, amatőröknek és szakmabélieknek, hazai turistáknak és külföldieknek egyaránt.


    Kutató: Ringer István régész
    Építész tervező: Mányi István, Kardos Gábor és a Mányi Stúdió munkatársai
    Belsőépítészet: Gergely László és a Stúdió munkatársai
    Műemléki felügyelő: Valóczki Istvánné

    Felelős vezetők: Csorba László főigazgató, Tamás Edit múzeumigazgató
    Projekt koordinátor: Német Lászlóné a MNM címzetes igazgatója
    Projekt menedzser: Inventio Consulting Kft. Szijjártó Orsolya vezetésével
    Gazdasági feladatok: Zsurki Attila, a Magyar Nemzeti Múzeum gazdasági igazgatója,
    Szemkóné Rák Emese, MNM Rákóczi Múzeuma.
    Építészeti kivitelező: ÉPSZER Zrt. Sárospatak - Leskó István vezetésével
    Restaurátor: Reston Kft. - Osgyányi Vilmos kőszobrász-restaurátor vezetésével

    Tamás Edit

     

     

  • Készülünk a kőtábla avatására


    Minden várnak, sőt minden kövének izgalmas története van. Nincs ez másként Sárospatakon sem. Az elmúlt fél évszázadban a kutatók már sok érdekes részletet tártak fel a felújítások során. 2017. szeptember 19-én is meglepetésre számítottunk, s nem is csalódtunk a Vízi-kapu kőtáblájának a kiemelésénél.
    Az évszámos, feliratos táblát Perényi Péter, a sárospataki vár építtetője állíttatta a városfal elkészültekor. Perényi – aki vidékünkön a reformáció legfőbb támogatója volt, s jól ismerte a Bibliát – egy latin nyelvű bibliai idézetet vésetett a külső vár bejárati kapuja fölé:
    „BOLDOG AZ A VÁROS, AMELYBEN ISTEN IGÉJE PRÉDIKÁLTATIK ÉS MEG IS TARTATIK, AZ 1541-IK ÉV ÁPRILIS 16-ÁN.”
    A felirat és évszáma két-háromszáz év alatt lefagyott, eltűnt. Emlékét azonban őrizték a városban, s leírták a korabeli emberek. A reformáció 500. évfordulójára emlékezve e tábla felújításra került. Az eredeti táblát kiemelve, helyére az eredeti latin felirattal új tábla helyeztetik.
    S mi a várt meglepetés?
    Az 1541-es kiemelt tábla köve egy újra faragott kőtábla volt. Eredetileg a domonkos kolostor oltárköveként „szolgált”. Ennek oka: Perényi Péter a vár építése során felhasználtatta a kolostor köveit és kőfaragványait.
    A kiemelt kő ideiglenesen látható a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumában, az oltárkő felőli oldalát bemutatva. Terveink szerint a jövőben állandó kiállításon kap méltó elhelyezést Sárospatak történetének e becses emléke.


     Dr. Tamás Edit

     

  • Kulturális Örökség Napok

    Kulturális Örökség Napok

  • Megalakult a Rákóczi Európai Kulturális Útvonal

    Lengyel s magyar párhuzamos kezdeményezés és jarosławi, majd kassai egyeztetés után 2015. november 23-án magyar, szlovák, lengyel valamint cseh települések képviselői írtak alá szándéknyilatkozatot a sárospataki várban a Rákóczi Európai Kulturális Útvonal létrehozásáról.



    Jarosław városa II. Rákóczi Ferenc lengyelországi emigrációjának helyszíneként, a kuruc emigráció központjaként őrzi s ápolja a vezérlő fejedelem emlékét. A város bencés kolostorát lengyel és magyar nyelvű emléktábla jelöli meg, emlékeztetve az 1711-es történésekre.  II. Rákóczi Ferenc (Orsetti-ház) és felesége, Bercsényi Miklós hosszabb ideig tartózkodtak a városban.
    2016. január 19-én  Jarosław városában alakult meg Rákóczi Európai Kulturális útvonal. Az alapító 9 település (Jarosław Lengyelországból; Jindřichův Hradec (történelemből ismert nevén: Neuhaus) Csehországból; Zboró (Zborov), Nagysáros (Veľký Šariš), Felsővízköz (Svidník) Szlovákiából; Sárospatak, Miskolc, Szécsény, Kőszeg Magyarországról) mellett a dokumentumok ünnepélyes aláírója volt a MNM Rákóczi Múzeuma, a Bodrogközi Európai Területi Társulás, az ötletadó  Ks. Marek Pienkowski atya(OKIFCH, Jarosław) és a lengyel magyar együttműködésben fontos szerepet játszó civil szervezetek. A megalakulást rögzítő iratokon ott található a krakkói főkonzul asszony, Dr. Körmendy Adrienne aláírása és Szénási Lajos, a kassai főkonzulátus gazdasági attaséjának kézjegye is. A magyar diplomácia krakkói és kassai munkatársai az elmúlt hónapokban nagyon sokat tettek a sikeres megalakulásért, köztük volt Szesztay Ádám kassai főkonzul úr is, aki a mostani jarosławi programon nem tudott jelen lenni.
    A megalakult Rákóczi Európai Kulturális Útvonal székhelye Sárospatak lett. Egy évre megválasztott első elnöke Waldemar Paluch, Jarosław polgármestere. 
    A közgyűlés elnökséget is választott. Minden ország egy elnökségi tagot küld az elnökségbe, melynek rajtuk kívül tagja Ks. Marek Pienkowski, az ötletadó jarosławi atya is. Az első  elnökség  tagjai: Aros János (Sárospatak), Stanislaw Mrvka (Csehország,  Jindřichův Hradec), Frantisek Bartko (Veľký Šariš, Szlovákia), Waldemar Paluch (Jarosław), Ks. Marek Pienkowski (OKIFCH, Jarosław).
    A Rákóczi Európai Kulturális Útvonal következő nagy rendezvénye 2016. április 3-án lesz Borsiban, a fejedelem születésnapját köszöntve. A MNM Rákóczi Múzeuma 2016. május 14-én várja a Rákóczi emlékét őrző települések képviselőit Sárospatakra, az Emlékhelyek Napja program keretében.


    Tamás Edit

  • Meghívó a Vízi-kapu évszámos, feliratos táblájának újra avatására

    BOLDOG AZ A VÁROS, AMELYBEN ISTEN IGÉJE PRÉDIKÁLTATIK ÉS MEG IS TARTATIK, AZ 1541-IK ÉV ÁPRILIS 16-ÁN.

    A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma tisztelettel meghívja
    Önt és kedves családját, ismerőseit

    2017. szeptember 23-án 15.00 órára
    a Vízi-kapu évszámos, feliratos táblájának újra avatására (Sárospatak, Kádár Kata út, külső vár, Vízi-kapu)

    A vendégeket köszönti:
    Tamás Edit, múzeumigazgató, MNM Rákóczi Múzeuma
    Rezi Kató Gábor, főigazgató-helyettes Magyar Nemzeti Múzeum
    Aros János, Sárospatak város polgármestere
    Hörcsik Richárd, országgyűlési képviselő
    A táblát felavatja:
    Perényi Zsigmond, nemzetközi helyettes államtitkár, Az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárság Miniszterelnökség
    Áldást mond:
    Fodor Ferenc, lelkipásztor, teológiai tanár, Sárospatak
    Közreműködik: A Sárospataki Református Kollégium Kórusa vezényel: Bereczki Róbert FeLIX

     

  • Újra feliratos tábla hirdeti a sárospataki vár elkészültét

    A sárospataki váregyüttest építtető Perényi Péter 1541. április 16-i dátummal, egy táblát helyeztetett a vár bejárata fölé a XVI. században. Ezt a kaput Vízi-kapunak nevezzük. Egykor itt volt a külső-vár kocsi- és gyalogos bejárata. A latin nyelvű tábla felirata két-háromszáz év alatt lefagyott, eltűnt. Sokunk vágya volt, hogy ez a tábla egyszer megújuljon, s újra olvassuk a bibliai idézetet:  „BOLDOG AZ A VÁROS, AMELYBEN ISTEN IGÉJE PRÉDIKÁLTATIK ÉS MEG IS TARTATIK. AZ 1541-IK ÉV ÁPRILIS 16-ÁN.”
    A kastély- és várprogram kapcsán vetődött fel újra a Vízi-kapui tábla felújítása. Egykor a tábla a váregyüttes elkészültét volt hivatott hirdetni, s dátumával megőrizni. 2017-ben, a várprogram „kapujában”, e tábla az építtető család reformáció iránti elkötelezettségére épp úgy emlékeztet, miként a fennmaradt váregyüttes, a megmaradt kőfaragványok, a korból megőrzött műtárgyak (viseleti darabok, ékszerek, fegyverek, stb.) védelmének, megőrzésének és bemutatásának felelősségére.
    Az eredeti tábla 2017. szeptember 19-én, konzerválást követően, kiemelésre került. Ünnepélyes keretek között avattuk a helyére került új latin nyelvű táblát. Készült egy második tábla is. Ezen az eredeti szöveg magyar és angol nyelvű változata olvasható.
    Szeptember 23-án az esős időjárás ellenére sokan eljöttek a táblaavatóra. Dr. Tamás Edit múzeumigazgató és Aros János polgármester köszöntötte vendégeket. Dr. Hörcsik Richárd a térség parlamenti képviselője beszédében a reformáció jelentőségét hangsúlyozta. A tábla leleplezését követően Dr. Fodor Ferenc lelkipásztor, teológiai tanár mondott áldást. Közreműködött a Sárospataki Református Kollégium Kórusa. Vezényelt Bereczki Róbert.
    A tábla az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alap, Sárospatak Város Önkormányzata és a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma finanszírozásában valósult meg. Felirata is hirdeti: Felújíttatott a reformáció 500. évében. Kőszobrász restaurátor: Osgyányi Vilmos. Az eredeti szöveget gondozta Nádaskai Gabriella, a fordításokat Dr. Gyulai Éva (latin) és Dr. Petrőczi Éva (angol) készítette.
    A táblafelújítást kezdeményező és lebonyolító Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma köszöni a támogatók segítségét, a közreműködők munkáját!

    Dr. Tamás Edit

     

Elérhetőség

Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma

 Sárospatak 3950 Szent Erzsébet út .19
 Phone: +36 47 311-083
 Email: info@rakoczimuzeum.hu

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

Sárazsadány 3942 Fő út 36-38.
Phone: +36 47 590-005
Email: info@rakoczimuzeum.hu

Alapítvány

Pataki Vár Alapítvány

Támogassa alapítványunkat adója 1%-ával!

Alapítás éve: 1991

Adószám 1% adományozáshoz:18400027-1-05