• A magyar kultúra napját előadással köszöntöttük

    2016. január 28-án indult a MNM Rákóczi Múzeuma ez évi ismeretterjesztő előadássorozata. Takaró Mihály előadása a magyar kultúra napja sárospataki rendezvényei sorozatába kapcsolódott, „Kölcsey és a Himnusz jelentősége a magyar kultúrában” címmel.

  • A szerelem költője

    Balassi Bálint a szerelem költője címmel tartott nagy sikerű előadást Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész Sárospatakon.  A MNM Rákóczi Múzeuma ismeretterjesztő előadássorozata februári programjában a reneszánsz költő életútját, verseit mutatta be az előadó.
    Szentmártoni Szabó Géza felidézte az európai hagyományokra támaszkodó Szent Bálint Nap középkori eredetét. Különleges módon mutatta be a pataki várban oly gyakran megfordult Balassi Bálint munkásságát. Köztudott, hogy Balassi volt a szerzője az „Euryalus és Lucretia” című széphistóriának is, amely 1577-ben, a sárospataki várúr rózsalugasai alatt, a Gombos-kertben íródott. Idézte az oly sokszor emlegetett sorokat „ ez éneket versekben,Bodrog vize mellett, Patak városában,az úr gombos kertében.” 

    Halhattuk a pataki várúrnő, Dobó Krisztina és a költő házasságának történetét. Balassi Bálint katolizációjának okát, mellyel ezen rokonházasság törvényesítése érdekében a Vatikánhoz is fordult. Hallhattunk történeteket Ungnád Kristófné Losonczy Annához fűződő szerelméről. Kettejük házasságának lehetőségéről, s meghiúsulásának okairól. Mindeközben versciklusai ismert és kevésbé ismert költeményei is elhangzottak. Szentmártoni Szabó Géza előadásában Balassi Bálint költészetének hazai gyökerekre támaszkodó előzményei épp úgy megjelentek, miként a reneszánsz korának európai kitekintése. Hallhattunk az egy évszázaddal korábban élt Janus Pannonius életének, költészetének jellemzőiről épp úgy, miként az újlatin költészet párhuzamairól. A sokak által hallgatott előadás érdekes, sok újdonságot közreadó Balassi képet rajzolt elénk.

    Tamás Edit

     

     

  • Két történelmi előadással indult ez évi ismeretterjesztő sorozatunk

    A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma - folytatva a hagyományokat- 2017-ben is minden hónapban egy-egy érdekes előadással várja az érdeklődőket.
    Február 21-én Csorba László egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója Széchenyi István és Kossuth Lajos életpályáját mutatta be. Mindketten XIX. századi történelmünk kiemelkedő alakjai voltak. Az ország más-más vidékéről, különböző családi háttérrel indulva fiatalon kerültek az országos politika színpadára. Csorba László nagyszerű előadásában  a XVIII. század utolsó harmadától,  a reformkor jeles cselekedetein keresztül szemléletesen mutatta mind Széchenyi, mind Kossuth munkásságát, eljutva az utókor értékeléséhez, a kultusz kialakulásához is. Kettejük közül Kossuth személyének tisztelete, kultusza Zemplénben kiemelkedőbb. Monok szülötte, a jogot Sárospatak híres professzoránál, Kövy Sándornál tanulta. Sátoraljaújhelyben  kezdődött közéleti pályája. Itt szerezte életre szóló tapasztalatait a falusi lakosság nyomoráról, mely aztán a jobbágyok helyzetének megváltoztatását is magában foglaló reformtörekvések harcos képviselőjévé tette. Ez teljesedett ki az áprilisi törvények jobbágyfelszabadításában, hogy aztán Kossuth neve örökre beleíródjon a magyar nép szívébe. Ez a szív, ez a lélek köszön vissza a Kossuth nóták sorában.
    Március 7-én a Rákóczi tematikához kapcsolódott előadásunk. Kiss  Erika, a Magyar Nemzeti Múzeum művészettörténész szakmuzeológusa a „Rákóczi kincs, ami Erdődy” talányos címmel igen érdekes kutatást osztott meg velünk. A közvéleményben Rákóczi-kincsként nevezett tárgyegyüttes történetét darabról darabra bemutatva, számos főúri család nőtagjának életét, családi kapcsolódásait végigvezette. Ezen tárgyak öröklésének azon sajátosságára hívta fel a figyelmünket, mely szerint a  gyermektelenül elhunyt nagyasszonyok személyéhez köthető, a főúri reprezentáció céljait szolgáló tárgyak a tágabb család nőtagjai között öröklődtek. Különös játéka a sorsnak, hogy aztán néhány generáció múltán ezen tárgyak újra egymásra találtak, s együtt maradtak. Kiss Erika előadásában hallhattunk a nemesfémbányákkal rendelkező főúri családok feldolgozás célú ezüst kiviteléről, majd a pompás tárgyak Magyarországra hozásáról. A családok és bécsi, augsburgi ötvös műhelyek kapcsolatáról.
    Rákóczi Erzsébet életútja és az általa feliratokkal megjelölt tárgyegyüttes létrejötte döntő momentuma annak, hogy a köztudatban ezen tárgyegyüttes a Rákóczi kincs elnevezést kapta. Ő Rákóczi László (II. Rákóczi György unokatestvére) és Bánffy Erzsébet leánya. A tízévesen árvaságra jutó lány gyámja Báthory Zsófia volt. Rákóczi Erzsébet mellesleg férjei révén kétszeresen Erdődy: Első házasságát Erdődy Ádámmal kötötte, néhány hét múltán azonban megözvegyült. Második férje a Erdődy György volt. A megismert kincsegyüttes a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán látható, egyetlen darabja a pataki tárlat büszkesége.


    Dr. Tamás Edit

  • Meghívó a "Kovalovszki Júliára emlékezünk" c. előadásra

    Kovalovszki Júlia 1958 és 1963 között tevékenykedett Sárospatakon, a műemléki helyreállításhoz kapcsolódó régészeti feltárások első szakaszát irányította. A legfontosabb munkát ekkor a Vörös-tornyot három oldalról körülölelő ágyúvédőmű feltárása jelentette. A Vörös-torony építéstörténetének tisztázása kapcsán fontos megfigyelése volt, hogy a várfalak azonos alapozásúak és egybe is épültek a torony falával. Feltárásai eredményeképpen került napvilágra a sütőház, melynek
    rekonstrukciója 2008-ban valósult meg.

    http://www.patakiregesz.hu/magyar/oldalak/kovalovszki_julia/

  • Múzeumok őszi fesztiválja - Előadás

    Október 24.én 16:30 tól

    Csorba László: KI LEHET A JÖVŐ MESTERE?

    150 évvel később a Kiegyezésről - és a Kiegyezés vitájáról

    tart előadást.

  • Nagy sikerű előadás a Rákóczi rezidenciákról

    Dr. Gyulay Éva történész, muzeológus, a Miskolci Egyetem docense tartott igen érdekes előadást 2016. március 17-én a MNM Rákóczi Múzeuma szervezésében.
    A magyarországi arisztokrácia életének fontos ismérvei voltak a rezidenciák. Uradalmi központjaik várai, kastélyai sorából egy-egy kiemelkedő szerepet játszott a Rákóczi-család életében is. A XVII. század végén, a XVIII. század elején a Rákóczi család három tagjának rezidenciái sorát találjuk az ország legjelentősebb birtokegyüttesén.
    Erdődyné Rákóczi Erzsébet (1654-1707), Rákóczi Pál unokája volt közülük a legidősebb családtag. Rákóczi Julianna Borbála (1672-1717), I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona idősebb gyermeke. II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) a család egyetlen férfitagja 1676-ot követően.


    Sárospatak vára, Zboró kastélya, Makovica vára, Nagysáros vára és kastélya kedvelt tartózkodási helyük volt. Jól jelzi a rezidencia jelentőségét, ha megnézzük, hogy hányan irányították az adott központot. Különleges minőségű tárgyak sorát fedezhetjük fel az inventáriumokban, melyek sok esetben Európa különböző szegleteiből érkeztek, s kerültek birtokukba. Virágos kertek, kápolnák, temetkezési helyek kapcsolódtak ezekhez a rezidenciákhoz. Városi paloták is betöltöttek rezidencia szerepet. A Rákócziak esetében ilyen volt eperjesi palotájuk, de Bécsben több belvárosi palota szolgált rezidenciaként a Rákócziak számára.
    A kisebb rezidenciák sorában említhetjük Szerencset, ahol a tavasz végét, nyár elejét töltötték leginkább. Vadászatok helyszínéül szolgált. Dr. Gyulai Éva előadásában kitért Királyhelmec, Felsővadász szerepére épp úgy, miként Ecsed, Munkács jellemzőire.   


    Tamás Edit

  • Ne csak együnk, igyunk is...

  • Sikeresen zárult a Múzeumok Őszi Fesztiválja a MNM Rákóczi Múzeumában

    A Múzeumok Őszi Fesztiválja ez évi országos programjai 2017. szeptember 25. – november 12. között zajlottak. A MNM Rákóczi Múzeuma több rendezvénnyel kapcsolódott a fesztiválhoz.
    Nyolcadik alkalommal rendeztük meg október 3-8. között Ferenc napi játékunkat, melyen a múzeumba látogatók vehettek részt. Játékunk nyertese a felvidéki Bodon Ágnes lett.

    Ez évben is folytatódott – immár 22. alkalommal – művelődéstörténeti konferenciasorozatunk. Október 10-11-i tanácskozásunk témájában a reformáció évéhez kapcsolódott: „Útaid, Uram, mutasd meg!” A kétnapos programot Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő gondolatai nyitották meg. A nagyszámú hallgatóság érdekes, magas színvonalú előadásokat hallhatott, melyek a reformáció széles tematikáját dolgozták fel.
    A konferencia első napján 12 előadás hangzott el. Kiss Endre József – A Reformáció eszmetörténeti gyökerei és kibontakozása Közép-Európában – nagyívű előadásával kezdődött a program. Ketten foglalkoztak Perényi Péter korával: Feld István pataki építkezéseit mutatta be, Téglásy Imre Perényi életének eddig ismeretlen művelődéstörténeti vonatkozásait dolgozta fel. Két evangélikus témájú előadás kapott helyet az első napon: Viskolcz Noémi Osztrosith Mátyást és Révay Kata Szidóniát mecénási tevékenységét; Gyulai Éva Clementis János (1702-1763) fancsali evangélikus lelkész naplójának történeti érdekességeiről beszélt.
    Több erdélyi téma is feldolgozásra került az előadások között: Várkonyi Gábor: Intelmek és érzelmek. A hatalmi legitimáció eszközei a Rákóczi-kori Erdélyben; Balogh Judit: Református elit kiépülése a Rákócziak uralma alatt Erdélyben; Petrőczi Éva: Lorántffy Zsuzsanna neveltje, Bornemisza Anna. Nagy Károly Zsolt előadásából megismerhettük az Orbis pictus világképét. Oláh Róberttől Samuel Rochotius I. Rákóczi György gyűjteményében található könyveiről hallhattunk.
    A MNM Rákóczi Múzeuma őszi konferenciája hagyományosan kapcsolódik a múzeum aktuális időszaki kiállításához. Ridovics Anna (Aki szomjuhozik, jöjjön el es vegye az életnek vizét – Újkeresztény fajanszok egyházi vonatkozásai, használatuk a magyar protestáns templomokban) és Radványi Diána (Iparművészeti Múzeum habán gyűjteménye) a Rákócziak és a habánok című időszaki kiállítás két nagy kölcsönző intézménye (Magyar Nemzeti Múzeum, Iparművészeti Múzeum) habán gyűjteményének kurátorai. Előadásaik nagyszerű áttekintést adtak gyűjteményeik kialakulásáról, az egyes darabokról, illetve a hazai protestáns templomokban megőrzött úrasztali edényekről. A konferencia első napját „A Rákóczak és a habánok” című kiállítás megtekintése zárta, Tamás Edit vezetésével.
    A konferencia második napját a témák sokszínűsége jellemezte. Dienes Dénes előadásában Sárospatak reformációjáról, Oláh Tamás az első kassai református templomról, Kónya Annamária a királyhelmeci református gyülekezetről, Kónya Péter az eperjesi protestáns templomokról, iskolákról beszélt. Sipos Gábor a Rákócziak erdélyi református egyházaknak adott adományai mutatta be. Báthori Gábor a Báthory-család, Tamás Edit a bethleni Bethlen-család és a reformáció kapcsolatát dolgozta fel.



    A MNM Rákóczi Múzeuma első igazgatója Bakó Ferenc volt 1950-1952 között. Leánya, Bakó Zsuzsanna előadása indította október 17-én ez évi ismeretterjesztő programsorozatunkat. A múlt fátyla lebben – avagy egy volt „várkisasszony” személyes emlékei édesapjáról és a Rákóczi-várról című előadásában a múzeumalapítás hőskorát idézte fel. A kisgyermekkor személyes élményei kötik Sárospatakhoz, ugyanakkor a családi visszaemlékezésekből is nagyon sok információt őriz. Mindezek ma már pótolhatatlan forrásokat jelentenek számunkra, hiszen a múzeumtörténet korai szakaszának irattári anyaga igencsak hiányos.
    Bakó Zsuzsanna egy meglepetést is hozott a Múzeum számára. Az 1950-es években a vár egy részében működött a múzeum, a másik részében az Alkotó Otthon. A művészek egyike, Egri Viktor készítette azt a múzeumigazgatót és a Vörös-tornyot ábrázoló karikatúrát, melyet Bakó Zsuzsanna MNM Rákóczi Múzeumának ajándékozott. Felirata a következő: Bakó Ferinek, Sárospatak nagy szakértőjének, őszinte barátsággal 1952. X. 7. EGRI.



    A Kiegyezés 150. évfordulójára emlékezve kértük fel előadásra Csorba László történész professzort. Ki lehet a jövőnek mestere? – 150. évvel később a Kiegyezésről és a Kiegyezés vitájáról című előadásában október 24-én a reformkor társadalmi-, gazdasági-, közjogi átalakulásért folyatatott küzdelmeitől követhettük az eseményeket 1867-ig. Kossuth és Deák – Csorba László gondolatmenetének két kulcsfigurája. A Felirati és a Határozati Párt, az 1861-es országgyűlés – mindezek nélkül megérthetetlen a Kiegyezéshez vezető út. A Felirati Párt, Deák Ferenc vezette politikai csoportosulás, amely a tanácskozás eredményének kifejezésére a hagyományos uralkodóhoz intézett felirat mellett érvelt az 1861-es országgyűlésen. A Határozati Párt, Teleki vezetésével a hagyományos uralkodóhoz intézett felirat helyett a határozati forma mellett érvelt. S újra és újra Deák és Kossuth. A híres Cassandra levél sorai és sok-sok részlet, izgalmas történet a korszak egyik legkiválóbb kutatójától Csorba Lászlótól.

    Tamás Edit

Elérhetőség

Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma

 Sárospatak 3950 Szent Erzsébet út .19
 Phone: +36 47 311-083
 Email: info@rakoczimuzeum.hu

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

Sárazsadány 3942 Fő út 36-38.
Phone: +36 47 590-005
Email: info@rakoczimuzeum.hu

Alapítvány

Pataki Vár Alapítvány

Támogassa alapítványunkat adója 1%-ával!

Alapítás éve: 1991

Adószám 1% adományozáshoz:18400027-1-05