A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma 2019. április 25-én izgalmas, témával várta a hallgatóságot: A Himalája magyar remetéje - Kőrösi Csoma Sándor útján Erdélytől Indiáig.
A vendégelőadó a geográfus, tudománytörténész, múzeumigazgató Dr. Kubassek János volt, aki immár második alkalommal tisztelte meg magvas gondolataival a múzeum lelkes közönségét. A kutatása, melyet legalább 30 éve folytat még mindig feltár újabb és újabb titkokat Kőrösi Csoma Sándor életéről, akit világszerte elismernek, mint a tibetológia atyját, az angol-tibeti szótár megalkotóját. Az előadás magas színvonala, szakmai, de mégis közérthető nyelvezete, az életből merített kedves és megmosolyogtató történetek, a nagy mennyiségű képanyag a távoli ismeretlen világról elvarázsolta a jelenlévőket.
Szinte biztosan nem csalódott, aki eljött és figyelemmel kísérte a magyar világutazó kalandos életútját Dr. Kubassek János lebilincselő közvetítésében.

Bodnár Edina és Szabó Eszter

2016. január 28-án indult a MNM Rákóczi Múzeuma ez évi ismeretterjesztő előadássorozata. Takaró Mihály előadása a magyar kultúra napja sárospataki rendezvényei sorozatába kapcsolódott, „Kölcsey és a Himnusz jelentősége a magyar kultúrában” címmel.

Balassi Bálint a szerelem költője címmel tartott nagy sikerű előadást Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész Sárospatakon.  A MNM Rákóczi Múzeuma ismeretterjesztő előadássorozata februári programjában a reneszánsz költő életútját, verseit mutatta be az előadó.
Szentmártoni Szabó Géza felidézte az európai hagyományokra támaszkodó Szent Bálint Nap középkori eredetét. Különleges módon mutatta be a pataki várban oly gyakran megfordult Balassi Bálint munkásságát. Köztudott, hogy Balassi volt a szerzője az „Euryalus és Lucretia” című széphistóriának is, amely 1577-ben, a sárospataki várúr rózsalugasai alatt, a Gombos-kertben íródott. Idézte az oly sokszor emlegetett sorokat „ ez éneket versekben,Bodrog vize mellett, Patak városában,az úr gombos kertében.” 

Halhattuk a pataki várúrnő, Dobó Krisztina és a költő házasságának történetét. Balassi Bálint katolizációjának okát, mellyel ezen rokonházasság törvényesítése érdekében a Vatikánhoz is fordult. Hallhattunk történeteket Ungnád Kristófné Losonczy Annához fűződő szerelméről. Kettejük házasságának lehetőségéről, s meghiúsulásának okairól. Mindeközben versciklusai ismert és kevésbé ismert költeményei is elhangzottak. Szentmártoni Szabó Géza előadásában Balassi Bálint költészetének hazai gyökerekre támaszkodó előzményei épp úgy megjelentek, miként a reneszánsz korának európai kitekintése. Hallhattunk az egy évszázaddal korábban élt Janus Pannonius életének, költészetének jellemzőiről épp úgy, miként az újlatin költészet párhuzamairól. A sokak által hallgatott előadás érdekes, sok újdonságot közreadó Balassi képet rajzolt elénk.

Tamás Edit

„Szerelmi dráma, politikai gyilkosság-  vagy valami más” – olvashattuk a kérdést a február 20-i programra invitáló meghívóban.  Csorba László egyetemi tanár, a  korszak és a téma kiváló ismerőjeként tartott nagysikerű előadást a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumában.
Az érdeklődők érdekes történetek által ismerkedhettek meg a bécsi uralkodó családban még élő szokások „furcsaságaival”. Ezidőben a bajor hercegi családot már a polgárosodás jellemezte. Mindezek ismeretében jobban megérhető az udvarba kerülő Erzsébet (Sisi) és anyósa kapcsolatának sok-sok feszültsége.
A Ferenc József és Sisi házasságából született gyermekek neveltetése sem volt szokványos. A gyermekek és a szülők kapcsolata nem a ma megszokott: nevelők, szigor, birodalmi szempontok uralták.  A serdülőkor, a felnőtté válás egyébként is nehéz folyamata alapvetően befolyásolta a fiú örökös, Rudolf herceg személyiségfejlődését, ott hagyta „nyomát” egész életén
Rudolf trónörökös és Stefánia főhercegnő házassága sajnálatos módon mind kettejük számára igen boldogtalan volt. „Stefánia éretlen bakfis volt, amikor a hatalmi-családi érdekek kijelölték házastársát. A felnőtté válás forradalmát már nem szülei ellenében, hanem a férjével szemben vívta meg. Sorsuk reménytelenségét kevés tény jelezheti pontosabban, mint az, hogy ezt Rudolf valószínűleg észre sem vette.”  A közelmúltban jelent  meg „Császárnénak szántak – Rudolf trónörökös feleségének emlékiratai – Stefánia” kötet.
Az előadás új szempontok alapján mutatta be Rudolf és Vetsera Mária szerelmét, az életük utolsó napjához vezető okokat és rekonstruálta azon tragikus 1889. január 30-i mayerlingi éjszaka eseményeit, kettejük öngyilkosságát.
„Miért írta meg Stefánia özvegy trónörökösné ezt a könyvet negyvenhat évvel a tragédia után? Nyilván elsősorban azért, hogy az eseményekről végre a maga változatát - a maga igazságát! - közzétegye.”

Tamás Edit

A történelmi Magyarország különleges vidéke Szepesség. 1412-ben Zsigmond király 13 városát zálogosította el Lengyelországnak, kölcsön fejében. Ennek rendezetlensége folytán Szepes vármegye települései a lengyel királyok uralma alatt maradtak több mint 350 esztendeig. Mária Terézia uralkodása alatt sikerült rendezni a helyzetet. Kihasználva a lengyelországi belső zavarokat 1769 áprilisában a Habsburg Monarchia csapatai megszállták az elzálogosított városokat.
A 250 éve történtek irányították a figyelmünket erre a különleges, nem távoli vidékre.  Az Evangélikus Levéltár igazgatója, Czenthe Miklós „A Szepesség emlékezete” címmel tartott előadást.
Az egykori Szepes vármegye csodálatos természeti környezete, a Magas-Tátra által igen népszerű úticél. A Kárpát-medence egészét tekintve kiemelkedő a műemlékek gazdagsága, a múzeumokba került műtárgyak száma. Itt található Közép-Európa egyik lenagyobb kiterjedésű vára, Szepes-vára. Története a magyar gyepű időszakáig nyúlik vissza. Kevesek ismerik a lándzsás vidék történetét. Máig nem eldöntött a németek betelepülésének iránya. A cipszerként emlegetett szepesi szászok vagy délről a Hernád mentén, vagy északról Sziléziából érkeztek.
A terület két folyója közül egyik délnek tart (Hernád), a másik (Poprád) északnak. A történelmi családok közül a Thurzó, a Thököly, a Berzeviczy és a Görgey került szóba az előadáson. A városok közül Lőcse és Késmárk emelkedett ki. Az evangélikusok meghatározó területe volt e vidék. A népek, nyelvek, vallások sokszínűsége évszázadokig meghatározta a Szepességet. A magyar nyelvű evangélikusság értékes forrásait őrzik ma is Lőcsén. Napjainkra csak szórványként maradtak magyarok és cipszerek a területen. Jókai Mór, Mikszáth Kálmán regényei által elevenedik meg ez a ma már eltűnt, különleges világ. A cipszerek leszármazottai szerte a Kárpát-medencében őrzik, éltetik őseik hagyományát, gyűjtik az emlékeket.

Dr. Tamás Edit

2021. szeptember 8-án rendhagyó témával várta a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma az érdeklődőket. Az ismeretterjesztő előadáson bizony jócskán tekertünk egy lendületeset a történelem időgépén, mikor nemhogy nem az elmúlt ezer évből, de még csak nem is az elmúlt egymillió évből hoztuk a témát, hanem visszarepültünk több mint kétszázmillió évet a Föld történetébe. Ekkor még se híre, se hamva nem volt a reneszánsz konyhának, mely helyet adott a „Dinoszauruszok a nagyvilágban és a Kárpát-medencében” című előadásnak. A színes és érdekfeszítő prezentációt Dr. Főzy István paleontológus tartotta, aki a Magyar Természettudományi Múzeumból jött el az előadás kedvéért a sárospataki Rákóczi-várba. A hallgató közönség a megszokottnál is színesebb összetételű volt: gyermekektől egészen az idősebb korosztályig. Az előadás végén nem csak értékes gondolatokkal gazdagodhattak a hallgatók, egy kis pénz is ütötte markukat! Ugye milyen szokatlan? Az előadó ugyanis „Szent László pénzét” osztogatta közönségének. Megnyugtatásul közölnénk mindenkivel (még mielőtt a NAV élénk érdeklődésbe kezdene, hogy mégis milyen pénzt osztogatunk mi ily serényen), Szent László pénze nem más, mint a 40–50 millió éves, óriási eukarióta egysejtűek megkövesedett maradványa. A kedves kis kövület valóban meglehetősen hasonlít a régi, erősen oxidálódott pénzérmékhez, de jobban szemügyre véve, azért láthatóak a meghatározó különbségek.
Nagyon jó hangulatú, élménydús és színvonalas előadásban részesülhetett mindenki, aki megjelenésével megtisztelte az előadót. Reméljük, hasonló folytatásban lehet majd még részünk az esztendő során.

Sebestyén József építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök több évtizede részese a középkor templomok Szent László legendáját feldolgozó falkép-kutatásnak. Sárospataki előadásában részletesen bemutatta az erdélyi, felvidéki, magyarországi és szlovéniai Szent László ábrázolásokat. Ezek jobbára az Anjou királyok időszakában, illetve az azt követő néhány évtizedben készültek. Tematikai egységeik párhuzamba állíthatók, a keresztény ikonográfia mellett az ábrázolások részleteiben a keleti hagyományok is megfigyelhetők (pl. a fejbenézés). Sok-sok színes kép segítségével részleteikben is megismerhettük a Szent László témában legismertebb erdélyi középkori templomok gyönyörű örökségét.

Tamás Edit

Kedves Múzeumbarátok!


2018 novemberében egy különleges dokumentumegyüttessel gazdagodott gyűjteményünk. Sikerült megvásárolnunk az Országgyűlési Tudósítások gyűjtőkötetét, mely a 201-344. (a 220. kivételével) számokat tartalmazza az 1834. december 3. – 1836. május 2. közötti időszakból.

1832-ben a zempléni reformellenzék egyik főrendi tagjának, Vécsey Pálnak megbízásából került Pozsonyba Kossuth, az országgyűlésre. Az eseményekről küldött tudósításaiból születtek meg az Országgyűlési Tudósítások.

Az egybekötött, összesen 1155 oldalas 144 szám eredetileg a Zemplén vármegyei Casino könyvtárának gyűjteményébe tartozott. Megtalálható benne ennek bejegyzése és leltári száma is. A történelem viharai a Casino könyvtárát szétszórták, s miként ez a példa is bizonyítja, olykor árverésen bukkannak elő darabjai. Az MNM Rákóczi Múzeuma 2018 novemberében – egyeztetve a Kossuth-örökséget ápoló múzeumokkal – vásárolta meg a Tudósításokat, melyet most, 2019. október 18-án mutat be a Nagyközönségnek.

Különlegessé teszi az időszaki lapok sorát egy levél is, melyet Kossuth Lajos a Zemplén vármegyei Casino tagjai részére írt.

Érdeklődésükre számítva, üdvözlettel:

Dr. Tamás Edit
múzeumigazgató 

„Ne csak együnk, igyunk is…” címmel tartott nagysikerü előadást Leskó Andrea néprajzos muzeológus november 21-én. A néprajzi hagyományban Márton nap az új bor ünnepe.
Tokaj-Hegyalján, ahol a késői szüretelés dívik, sőt egykor Simon-Júda napján kezdődött a szüret, jócskán belenyúlt egykor, s most is a novemberbe. Így a szőlő és bor tematikát feldolgozó, a néprajzi hagyományokat bemutató előadás novemberben aktuális.
A téma kimeríthetetlen Tokaj-Hegyalján. Leskó Andrea előadásában az volt a nagyszerű, hogy a tudományos kutatásokat összefoglalva, a helyi értékeket, szokásokat, tradíciókat ismertetve sok érdekességet, újdonságot mondott a nagyszámú közönségnek.
Természetesen egy ilyen tematikájú előadásnál bort is kóstolhattak az érdeklődők. Támogatóink a Gira Bormanufaktúra és a Tokaj Portius Pincészet voltak. Köszönjük adományukat!

December 14-én Gulyás László Szabolcs, a Nyíregyházi Egyetem Történettudományi és Filozófia Intézetének főiskolai adjunktusa előadására és könyvbemutatójára invitáltuk a sárospatakiakat és a hegyaljaiakat. Az „Önkormányzat és szokásjog a középkori Hegyalja mezővárosaiban” című előadása vidékünk kevésbé ismert történetét mutatta be. Előadónk az 1526 előtti mezővárosokhoz kapcsolódó okleveleket teljes egészében áttekintette. Ezen rendkívül gazdag forrásanyag alapján bemutatta a középkori mezővárosok jellemzőit, a Hegyalja mezővárosait, a szőlőművelés- és -birtoklás sajátosságait, a mezővárosok társadalmát, tisztviselőit, azok hatáskörét. Gulyás László Szabolcs előadásából megtudhattuk, hogy Patak mezővárosából 31, Újhely mezővárosából 53 kibocsátott oklevelet ismerünk.
Az előadás apropója a Magyar Nemzeti Levéltár kiadásában megjelent „Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján” című kötet bemutatása volt. Gyulai Éva, a Miskolci Egyetem docense Gulyás László Szabolcs kötetét ajánlva kiemelkedő fontosságúnak nevezte a könyvet. Felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy az 1526 előtti oklevélanyag olvasása nem csak kiváló latin tudást/műveltséget követel meg, hanem a középkori írás-, olvasáskészségét is. Ma már kevesek rendelkeznek ezekkel a képességekkel. Gulyás László Szabolcs elkötelezett, lelkes kutatója középkori történelmünknek, s kötetével bebizonyította, hogy Tokaj-Hegyalja korai történetének egyik legjobb ismerője.
A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma köszöni, hogy lehetőséget adhatott ennek a hiányt pótló, sokak érdeklődésére számot tartó, nagyszerű könyv bemutatójának!

Dr. Tamás Edit

Kovalovszki Júlia 1958 és 1963 között tevékenykedett Sárospatakon, a műemléki helyreállításhoz kapcsolódó régészeti feltárások első szakaszát irányította. A legfontosabb munkát ekkor a Vörös-tornyot három oldalról körülölelő ágyúvédőmű feltárása jelentette. A Vörös-torony építéstörténetének tisztázása kapcsán fontos megfigyelése volt, hogy a várfalak azonos alapozásúak és egybe is épültek a torony falával. Feltárásai eredményeképpen került napvilágra a sütőház, melynek
rekonstrukciója 2008-ban valósult meg.

http://www.patakiregesz.hu/magyar/oldalak/kovalovszki_julia/

Dr. Gyulay Éva történész, muzeológus, a Miskolci Egyetem docense tartott igen érdekes előadást 2016. március 17-én a MNM Rákóczi Múzeuma szervezésében.
A magyarországi arisztokrácia életének fontos ismérvei voltak a rezidenciák. Uradalmi központjaik várai, kastélyai sorából egy-egy kiemelkedő szerepet játszott a Rákóczi-család életében is. A XVII. század végén, a XVIII. század elején a Rákóczi család három tagjának rezidenciái sorát találjuk az ország legjelentősebb birtokegyüttesén.
Erdődyné Rákóczi Erzsébet (1654-1707), Rákóczi Pál unokája volt közülük a legidősebb családtag. Rákóczi Julianna Borbála (1672-1717), I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona idősebb gyermeke. II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) a család egyetlen férfitagja 1676-ot követően.

Sárospatak vára, Zboró kastélya, Makovica vára, Nagysáros vára és kastélya kedvelt tartózkodási helyük volt. Jól jelzi a rezidencia jelentőségét, ha megnézzük, hogy hányan irányították az adott központot. Különleges minőségű tárgyak sorát fedezhetjük fel az inventáriumokban, melyek sok esetben Európa különböző szegleteiből érkeztek, s kerültek birtokukba. Virágos kertek, kápolnák, temetkezési helyek kapcsolódtak ezekhez a rezidenciákhoz. Városi paloták is betöltöttek rezidencia szerepet. A Rákócziak esetében ilyen volt eperjesi palotájuk, de Bécsben több belvárosi palota szolgált rezidenciaként a Rákócziak számára.
A kisebb rezidenciák sorában említhetjük Szerencset, ahol a tavasz végét, nyár elejét töltötték leginkább. Vadászatok helyszínéül szolgált. Dr. Gyulai Éva előadásában kitért Királyhelmec, Felsővadász szerepére épp úgy, miként Ecsed, Munkács jellemzőire.   

Tamás Edit