A nyári református diáktábor alkalmával felvetett kezdeményezés vált valóra a reformáció napján. A sárospataki várban, a Vörös-torony melletti várárokban a Sárospataki Református Egyházközség Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszonyra emlékezve rózsát ültetett. 

A tárogató a magyarság tudatában összekapcsolódik a kuruc korral, a Rákóczi-szabadságharc időszakával. Egy olyan hangszer, amelyet magyar hangszerként tartanak számon az egész világon. HUNGARIKUM.
A Rákóczi Tárogató Egyesület összefogja a magyar és külföldi tárogatósokat.Az egyesület központja Vaján, az Magyar Nemzeti Múzeum Vay Ádám Muzeális Gyűjteményében (Vay-kastély) található. Az Egyesület alapító elnöke Nagy Csaba tárogatóművész.
A tárogatósok minden esztendőben találkoznak Vaján, s öt évente kerül megszervezésre a Tárogatós Világtalálkozó. A 2020-ra tervezett esemény egy év csúszással a napokban valósul meg, 2021. július 7-18. között. A találkozó védnökei: Dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés Elnöke, Dr. Kásler Miklós, Emberi Erőforrások Minisztere, Dr. Nagy István, Agrárminiszter, Tisza Sándor Rajmund, Vaja Város Polgármestere.
A 6. Tárogatós Világtalálkozó programjának első félében vajai kastélyban „Tárogatós archívumok” címmel kiállítás nyílt, ott és a Művelődési Házban szakmai előadások, hangversenyek, egyéni bemutatkozások hangzottak el. Tárogatókészítők, fúvókakészítők mutatkoztak be. Július 10-én este már  Sárospatakon folytatódott a Világtalálkozó programja, hangversenyt adtak az Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumában.
A tárogató hangverseny hírére megtelt a sárospataki várudvar. A Nagy Csaba tárogatóművész által összeállított program fellépőinek felét magyarországi és Kárpát-medencei művészek alkották. A műsor másik felét adó európai és tengeren túli résztvevők sok-sok éve visszajáró vendégei a találkozónak. A legtávolabbi tárogatósok az Egyesült Államokból, Kaliforniából érkeztek, de jöttek Norvégiából, Hollandiából, Franciaországból és Németországból is. Az egyik német résztvevői magyarul is megtanult az elmúlt években.
Előadásukban hallhattunk népzenét, történelmi zenét, kedvelt tárogatós dallamokat és kortárs zenét. A dallamok között Nagy Csaba érdekes történetekkel, legekkel is szórakoztatta az érdeklődőket. Pl. a fellépő legfiatalabb tárogatós egy érettségiző korú lány volt. Kecskemétről egy egész csapat érkezett. Láthattunk, hallhattunk tenor és bariton tárogatót is. Megtudhattuk, hogy Erdélyben, nemcsak a magyarság körében népszerű a tárogató, nincs olyan román lakodalom, ahol ne szólalna meg e hangszer.
A Világtalálkozó második részében, július 11-18. között a résztvevők, Nemzetközi Tárogató Együttesként hangversenyt adnak az ország különböző részein (Nyíregyháza-Sóstó, Hortobágy, Hajdúböszörmény, Zelemér, Cserépfalu, Gyöngyöspata, Hollókő, Szécsény, Budapest, Ópusztaszer, Kecskemét, Balatonalmádi). Ha tehetik kapcsolódjanak be a programba!
Köszönet Nagy Csabának és feleségének az áldozatos szervezőmunkájáért és a programsorozat fantasztikus lebonyolításáért!

Tamás Edit

További információ: http://www.tarogatocenter.hu/

2021-ben, egy év kihagyás után, újra lehetőségünk volt az államalapításunk ünnepén egy csodás és nemes hagyomány ápolására. A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma ugyanis hosszú évek óta tartja azon szokását, hogy az új kenyér ünnepén, augusztus 20-án kenyérsütést szervez a Rákóczi-várban, Lorántffy Zsuzsanna Sütőházában. Tavaly nyáron sajnos, a járványhelyzet állapotára tekintettel, nem mertünk még meghirdetni ilyen volumenű programot, idén azonban már nem láttuk akadályát. És milyen jól tettük, hogy nem halasztottuk el, hiszen nagy érdeklődés övezte a foglalkozást, ráadásul minden korosztályban. Szerelmespárok, házaspárok, családok gyermekekkel, mind-mind örömmel ültek le megalkotni saját kis kenyérkéjüket, melyeket helyben a kemencében ki is sütöttünk. Idén tönkölybúzából készültek a pékáruk, így talán még a megszokottnál is autentikusabbra sikerült.
Köszönjük a nagy érdeklődést, Reményik Sándor gondolataival zárjuk visszaemlékezésünket:

„Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Nem cifraság a szűrön,
Nem sujtás a magyarkán,
Nem hívságos ünnepi lobogó,
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Nem pompázom, de szükséges vagyok.”

Reményik Sándor: Mindennapi kenyér (részlet)

Az 1990-ben alakult Honismereti Szövetség az 1960-as években kibontakozó Honismereti mozgalom tevékenységére épül.  Folyóiratuk, a Honismeret XLIX. évfolyama jelenik meg idén. Az augusztusi számban (2021/4) a „Szerelmes földrajz” sorozat a Bodrogközhöz kapcsolódó tanulmányokat fűz egybe. Ez adta az apropót arra, hogy a Honismerti Szövetség elnöke, Debreczeni-Droppán Béla és folyóiratuk szerkesztője, Hála József ellátogasson Sárospatakra a Bodrogközi Művelődési Egyesület és a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma közös rendezvényére.

Előadásuk által az érdeklődők megismerhették a Honismereti Szövetség és folyóiratuk történetét, külön kitérve a szerkesztők munkásságára. Az augusztusi szám hátsó borítóján látható karcsai Árpád-kori templom és a pácini Mágóchy-Alaghy-Sennyei-várkastély a terület két legjelentősebb műemléke. Fehér József, Kováts Dániel, Kókai Sándor, Frisnyák Sándor, Hegyessy Gábor, Viga Gyula, Zvolensky Gabriella írásai felvillantják a Bodrogköz értékeit.

A Honismereti Szövetség könyvbemutatója a honismereti és a helytörténeti kutatások fontosságára hívta fel a figyelmet. Buzdítva arra, hogy minél többen olvassák folyóiratukat, adjanak hírt eseményekről.

Ezen a rendezvényen emlékezett meg a közelmúltban elhuny alapító elnökére, Dr. Bodó Sándorra a Bodrogközi Művelődési Egyesület.  Viga Gyula idézte fel a kiváló etnográfus, muzeológus, tudós életét s a Bodrogközhöz oly sok szállal kötődő embert.

A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeum, a Nyíregyházi Egyetem Turizmus és Földrajztudományi Intézete, az MTA Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottság Történeti Földrajzi Albizottsága, a Sárospataki Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat, az MROSZ és a Bodrogközi Művelődési Egyesülete

szeretettel meghívja Önt az

Északkeleti-Felföld: tájak, népek, tevékenységek (895-1920)

című konferenciára

2022. június 24-én (pénteken)

a Szent Erzsébet Házba (Sárospatak, Szent Erzsébet út 15.)

Program:

10.00. Emlékezés és köszöntés

Tamás Edit:Köszöntés

Hörcsik Richárd:Köszöntés

Aros János: Köszöntés

Viga Gyula:

Emlékezés a 100 éve született Dankó Imre néprajztudósra

Kókai Sándor:

A hetven éves Hajdú Zoltán professzor köszöntése

Frisnyák Sándor:

A hetven éves Viga Gyula professzor köszöntése

10.40: Előadások az Északkeleti-Felföldről (15’-15’)

Horváth Gergely– Csüllög Gábor:

A Ruténföld természet- és tájföldrajzi jellemzői

Rácz Lajos:

A kis jégkorszak hatása Északkelet-Magyarország mezőgazdaságára a 17-19. században

Paládi-Kovács Attila:

Kárpátalja település- és népességtörténetének vázlata

Bányászné Kristóf Andrea:

Ruténföld etnikai-nemzetiségi sajátosságai (1910)

Kókai Sándor:

Az Északkeleti-Felföld városhálózata (1870)

11.55. Dankó Imre és a Rákóczi Múzeum

A kamarakiállítás megtekintése

12.10-13.40 Ebéd (Hotel Bodrog, Sárospatak Rákóczi út 58.)

13.40: Előadások az Északkeleti-Felföldről (15’-15’)

Veresegyházi Béla:

Bereg vármegye gazdasági élete a 16. században

Szulovszky János:

A kisipar és a kereskedelem szerkezete Máramaros megyében a 19. század végén

Suba János:

A Magyar Királyi Honvédség laktanya építkezései Kárpátalján

Baráz Csaba – Kiss Gábor:

Jeles kövünk asz obszidián – a kárpáti obszidián történeti földrajza

14.40-15.00. Kávészünet

15.00. Előadások a régióval szomszédos tájakról (15’-15’)

Hajdú Zoltán:

A "megyenévadó" földvárak (Abaújvár, Borsod, Zemplén) örök dicsősége és későbbi fejlődésük településtörténeti kudarca 1910-ig

Gulyás László Szabolcs:

A bárfaiak középkori hegyaljai vincellérszámadásainak történeti forrásértéke

Dövényi Zoltán:

Az első magyar gácsországi vasút és ahogyan azt Svejk látta

Frisnyák Sándor:

Az Északkeleti és Keleti-Kárpátok völgyi településeinek 18-19. századi tájhasználati modellje

Tamás Edit:

Magyarok – ruszinok – szlovákok a 19. századi Ung megyében

16.15. Hozzászólások

16.30: Záró gondolatok

A konferencia program letöltése!

2022-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma részt vett egy remek kezdeményezésben, a néhány éve futó Lázár Ervin Programban (röviden LEP). A Program egyik célja, hogy a lehető legtöbb iskolás gyermek részesüljön kulturális élményben még az iskolás évei alatt. Sok esetben olyan vidék gyermekeiről beszélünk, akik nem tudnák megengedni maguknak egy hasonló színvonalú élmény finanszírozását.

A múzeumban a Lázár Ervin Programnak köszönhetően a gyermekek nem csak tanulhattak a Rákóczi-családról, a pataki várról, hanem mindeközben jól is szórakozhattak. A hangulat vidám volt, a diákok érdeklődően álltak a kezdeményezéshez, a múzeum dolgozóinak nem az volt tapasztalata, hogy teherként vagy kötelező programként élnék meg azt. Ez a könnyed hozzáállás is segítette a nagyszabású rendezvény sikeres lebonyolítását.

A Lázár Ervin Programban az MNM Rákóczi Múzeuma négy helyszínen, négy különböző programmal is várta az ideérkezőket.  A helyszíneken a csapatok forgószínpad-szerűen mozogtak, erre azért is volt szükség, mert napi 7-12 iskolás csoport is érkezet a LEP keretén belül. A négy program kettő órát vett igénybe. Az egyik pontja egy múzeumpedagógiai foglalkozás volt „Így írtak Rákócziék” címmel. A foglalkozáson a diákok kipróbálhatták a barokkos betűformák írását hagyományos tollal, tintába mártva. Ez a kis pedagógiai fél óra nagy sikert aratott fiúk és lányok körében egyaránt, és mivel nagy koncentrációt igényelt, a sokszor tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek is nagyon szépen, odafigyeléssel teljesítettek. Ez a kísérő pedagógusoknak is egy pozitív tapasztalat volt. A foglalkozás mellett a tizenegy teremből álló „Rákócziak dicső kora…” c. kiállításban a Rákóczi család történetében mélyedhettek el a csoportok, majd barangolhattak a fegyvertörténetben a családoknak, gyermekeknek szóló fegyverkiállításban, ahol sisakokat, sodrony inget és más lovagi viseletet is felpróbálhattak, I. Rákóczi György ágyúöntő műhelyében pedig felderíthették az ágyúöntés titkát.

A Lázár Ervin Program két felvonásban is lezajlott a múzeumban a nagy érdeklődésre való tekintettel: az első időszaka március 29-től április 27-ig, a második időszaka május 3-tól június 2-ig tartott. Az első etapban két tankerületet fogadtunk: a sárospatakit és a szerencsit, azaz összesen 81 iskolát 1681 diákkal és 169 kísérővel. A sárospataki tankerületből 32 iskola vett részt 654 diákkal és 66 kísérővel. A szerencsi tankerületből 49 iskola jött el 1027 diákkal és 103 kísérővel. A második LEP keretében 28 iskola tudott hozzánk ellátogatni 622 diákkal és 65 kísérővel. Mindent összeadva nagyon elégedettek vagyunk, hiszen a tavaszi időszakban 109 iskolával léphettünk kapcsolatba, 2303 diáknak és 234 kísérőnek tudtunk emlékezetes, szép napot nyújtani a festői szépségű reneszánsz kastélyban, a Rákóczi-várban. Ez a pozitív élmény remélhetőleg idősebb korukban is visszahozza majd a diákokat, esetleg saját kis családjuk körében, és remek hétvégi programot biztosít a most kísérő felnőttek számára is.

Sok tapasztalattal gazdagodott múzeumunk is. Máskor is örömmel és lelkesen csatlakoznánk ilyen vagy ehhez hasonló kezdeményezésekhez, mint a Lázár Ervin Program.

Szabó Eszter beszámolója

Fotók: Szabó Eszter, Vitányi Ildikó

Folytatva több éves hagyományunkat, ebben az esztendőben is vártuk a vállalkozó szellemű kicsiket és családtagjaikat augusztus 20-án a múzeum sütőházába. Az előkészített tésztából mindenki kedve szerint formálhatott kenyérkét vagy kalácsot, melyek aztán a vár hatalmas kemencéjében sültek ki.

Augusztus 20-a államalapításunk, és az új kenyér ünnepe. A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma éppen ezért, már jól bevált programként kenyérsütést szervezett.
A Rákóczi-vár több különlegesége mellett az egyik, hogy rendelkezik sütőházzal, melyet nem hivatalosan Lorántffy Zsuzsanna Sütőházának is szoktak az ott dolgozók nevezni. A könnyed, szellős épületben található kemencét egy évben négyszer fűtik fel. Az év utolsó sütése augusztus 20-án történik.
A jó ízű múzeumpedagógiai programra mindig sok érdeklődő jön el, ez idén sem történt másképp. A kemencében sült házi kenyér vonzó erő tud lenni, kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Előre elkészített, kovásszal készült, kiadagolt kenyértészta várta a látogatókat, amit kedvük szerint formázhattak. A megformázott pékárukra fél óra pihentetés után, további fél óra sütés várt. Azonban ez idő alatt sem unatkoztak a vendégek, mert a múzeum kenyérsütés mellett ingyenes belépőjegyekkel is készült, így díjmentesen bejárható volt a vár minden zegzuga.
A program felkeltette a M1 televízióadó figyelmét is, kétszer is történt élő bejelentkezés a sütőházunkból (10:27-kor a Ma délelőtt c. műsorban és 12:12-kor a HÍRADÓ-ban).
Köszönjük, hogy Sárospatakot, azon belül is az MNM Rákóczi Múzeumát választották Szent István királyunk napján!

Szabó Eszter

2022. augusztus 20-án, „Magyarország születésnapján”, az új kenyér ünnepén mi mással készülhetett volna múzeumunk, egy olyan vár, amelynek saját Sütőháza van (!), mint az egyik legszentebb étel, a kenyér elkészítésével. A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumában a kenyérsütés ezen a kiemelt napon már hagyománnyá nőtte ki magát, mi se bizonyítja ezt jobban: évről-évre visszatérő vendégek is érkeznek a programra. A helyszín különlegessége minden látogatót megfog, Lorántffy Zsuzsanna kemencéjét mindenki érdeklődve lesi. A hangulat végig nagyon vidám volt, több gyermek is kedvet kapott a fateknőben elkészített tészta dagasztásához. Idén több mint tíz kilogramm lisztet használtunk fel a kis kenyérkék elkészítéséhez. A résztvevők az 500 Forintos jegy ellenében két adag gyúrni- és formázni való gombóckát kaptak. Kéz nem maradt szárazon, a jóleső gyerekkacaj pedig a legnagyobb fizetség, amelyet kaphattunk munkánkért.

Köszönjük, hogy velünk ünnepeltek! 

Szabó Eszter beszámolója

Fotó: Szabó Eszter

Szombaton este Szent Iván napján a Rákóczi Múzeum is különleges, éjszakába nyúló programokkal várta a látogatókat. Gombos Levente tárogató játéka fogadta az érdeklődőket, akiket az eső sem riasztott el.
A beltéri programok pillanatok alatt telt házat "jelentettek" és boldog gyermekarcok, mosolygó családok vették birtokba a várat. Sokan
felpróbálták a történelmi viseleteket és szelfit készítettek. A sütőházban lelkesen fonták a kalácsokat. Lesték a hatalmas kemence működését és örömmel vették át a kisült "mesterműveket".

Gyerekprogramok a Múzeumok Éjszakáján

Szombaton este a Huncutka Bábszínház műsorát telt ház várta a Vörös-torony Lovagtermében. A Szent Erzsébet életét bemutató előadás nagy sikert aratott a gyerekek és szüleik körében. A Vörös-torony egésze is látogatható volt a Múzeumok Éjszakáján. Különleges élmény volt a sötét éjszakában felfedezni a lakótorony zegzugos járatait, történelmi termeit. Az interaktív fegyverkiállításra voltak akik többször is visszatértek. A gyerekek nem tudtak betelni a felpróbálható viseletekkel, megfogható fegyverek varázsával. Az ágyúöntő műhely is szakmai vezetéssel várta az érdeklődőket. A múzeum közelmúltban megnyílt új múzeumpedagógiai terei is folyamatosan fogadták a gyerekeket. Csodálatos pillangók, karkötők, zászlók és könyvjelzők születtek a gyerekek fantáziája és ügyessége nyomán.  Gombos Levente kecskeduda játékával lepte meg a látogatókat. Nagy sikerrel!

Fotók: Gombos Levente, Leskó Andrea, Szabó Eszter

Különösen szombaton látogattak el sokan a várkertbe és csodálták meg a veterán autókat. Nézelődjenek Önök is!

Fotó: Gombos Levente

N Y I T Ó H A N G V E R S E N Y

Gyöngyösi Levente: Szerelem
Szüts Apor: Variációk a ’Pál, Kata, Péter’ témájára

– szünet –
Bartók Béla: Táncszvit
Kodály Zoltán: Galántai táncok
Szüts Apor – zongora
Szepesi Bence – klarinét
Berán Gábor – hegedű
Kusz Viktória – brácsa
Lázár Gyula – nagybőgő
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor