Sárospataki évek: a kezdet

„Bizony sokat fáztam. Emlékszem rá, hogy az első éjszaka a szabadba nyíló ajtó hasadékain át egy ügyes kis hófúvás keletkezett az ágyam előtt, de lassanként sikerült jobb állapotokat teremtenem.” – gondolt vissza Balassa Iván a sárospataki kezdetre. Itteni éveit végig kísérte Újszászy Kálmánhoz fűződő jó kapcsolata, akire mindig hálával gondolt: „Azt, hogy Patak és a környék befogadott, Újszászy Kálmánnak és családjának köszönhettem. Akármerre jártam nevének megemlítésére kinyíltak előttem nemcsak a parókiák ajtajai, hanem sok más porta is, ahova nélküle aligha tudtam volna bejutni. Különösen az egykori Pataki Népfőiskola hallgatói fogadtak szeretettel.” Balassa Iván életében a Patakon töltött időszak az intenzív szellemi építkezés ideje volt. Számos későbbi kutatásának, könyvének a megalapozása, anyaggyűjtése ekkor kezdődött. Ezeknek egy része közvetlenül kötődött a városhoz, szűkebb és tágabb környezetéhez: Karcsai mondák, 1963; Földművelés a Hegyközben, 1964, 2000; Lápok, falvak, emberek, 1975; Tokaj-Hegyalja szőleje és bora, 1991…. Ezekről a könyvekről majd a későbbiekben részletesebben is írok. A sárospataki évek alatt intenzíven gyarapította a múzeum gyűjteményeit. Balassa Iván nagy dolognak tartotta, hogy a Kollégium (hivatalos nevén a Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei) felbecsülhetetlenül gazdag forrásai mindig rendelkezésére álltak. Újszászy Kálmán felhívta a figyelmét, sőt a kezébe adta a Pataki Tanács jegyzőkönyveit, amely a XVI. század végétől kezdve magyarul rögzítette azokat az eseményeket, amelyek a jeles városhoz kapcsolódtak; de a feljegyzésekből a mindennapi élet körvonalait is jól ki lehetett olvasni. Újszászy Kálmántól megkapva a volt népfőiskolák címjegyzékét, megmondták, hogy milyen tárgyakat keresnek, és amikor kiszálltak, már a gyűjtőktől válogattak és vették meg a tárgyakat. A kiszállások során a földművelési, mezőgazdasági módszereket, eszközöket is fotózta. Gyűjtési módszere az volt, hogy amit nyáron-tavasszal lefotózott, azután télen visszament a fényképpel és részletesen kikérdezte az adatközlőket. Mindeközben az egyházi iratokat is vizsgálta. 1956-ban csupán egy háromnegyedes női biciklit tudott a múzeum vásárolni, melyet „hucul bicikli”-nek csúfoltak. Ezzel járta és kutatta Balassa Iván a környéket. 1956 és 1961 között a néprajzi gyűjteményt több mint 600 tárggyal bővítette. Ezek közül a nagyobb tárgyegyüttesek: a húsvéti tojások - néhány tojás látható a Balassa Iván és a Rákóczi Múzeum c. időszaki kiállításunkon, a híres Szkircsák-féle pataki kerámiák, kaolin és cserépállat figurák – Szabó András fazekas munkái, aki Ungvár környékéről érkezett és Szkircsák néni mellett korongolt, kádárszerszámok – egy része egy Sárospatakon felszámolt kádárműhely anyaga, szőlészeti és borászati eszközök – a Borkombináttól sok kiselejtezett tárgy került a múzeumba. Fotótárunkat is több mint kétezer fotóval, adattárunkat több mint száz jelentéssel gazdagította.

A következő alkalommal a Bodrogközben teszünk egy virtuális kirándulást. 

Elérhetőség

Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma

Sárospatak 3950 Szent Erzsébet út .19
Phone: +36 47 311-083 47 311-345

Email: info@rakoczimuzeum.hu

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

Sárazsadány 3942 Fő út 36-38.
Phone: +36 47 311-083

Email: info@rakoczimuzeum.hu

Alapítvány

Pataki Vár Alapítvány

Támogassa alapítványunkat adója 1%-ával!

Alapítás éve: 1991

Adószám 1% adományozáshoz:18400027-1-05