Mit jelent Filep Antal néprajzkutatónak, a Rákóczi Múzeum egykori igazgatójának Sárospatak és a Rákócziak öröksége?

Öreg Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna időszerűsége


Noha egész életemben elevenen foglalkoztatott az Erdélyi Fejedelemség története nem lenne helyes, ha etnográfusként elmélyednék a politikatörténetben. Az utóbbi évek néhány vitatható nézete mégis arra sarkall, hogy leszögezzem véleményem. Újabban lekezelőleg nyilatkoznak az erdélyi államiságról. A szultáni birodalom alárendelt, vazallus államaként állítják szembe a bécsi császári hatalom által uralt, királyi Magyarország területével. Számomra azért evidencia, hogy Szapolyai Jánostól az Apafiak hatalmának hanyatlásáig az erdélyi fejedelmek a török fenyegettetés ellenére egész Európához igyekeztek kapcsolni a magyar társadalmat, kultúrát. A királyi Magyarország kényszerűen csak az osztrák csatornán, Bécs kapuján keresztül érintkezhetett a világgal. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna éppen egy igen érzékeny korszakváltás idején a teljesebb Európát igyekeztek átültetni a Kárpát-medencébe.
Nemcsak a távolabbi, nyugati térségekkel való kapcsolattartás jellemezte I. Rákóczi Györgyöt és Lorántffy Zsuzsannát. A cseh-morva, lengyel gondosan ápolt kapcsolatok mellett nagyon kevés szó esik manapság a románság felemeléséért tett erőfeszítéseikről. I. Rákóczi Györgynek köszönhető, hogy kinyomtatták az Újszövetség első román fordítását Gyulafehérvárott. Ő szorgalmazta a román szertartásnyelv bevezetését. Lorántffy Zsuzsanna fogarasi román iskolaalapítása ma is időszerű példa. Komenský azaz Comenius pataki meghívása, cseh-morva diákok befogadása Európában ma is üzenetértékű. Miért nem beszélünk róluk?
A történeti etnográfiát művelve tanulmányoztam olyan forrásokat, amelyek I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna közvetlen környezetére vonatkoztak. A Jerney gyűjteményben fennmaradt pataki háztartásuk számadáskönyve. Ez rendkívül fegyelmezett gazdálkodásra vall. Az uradalom prefektusától a réti kanászokig az uradalom társadalmi metszete tárul elénk. A formulák egyébként ismerősek lehetnek a 16, és a 19. század paraszt-polgárai számadáskönyveiből is.
Izgalmasak a Rákóczi uradalmak gazdasági irathagyatékai (conscriptiok, urbáriumok, inventáriumok). Segítik, hogy eleven képet jeleníthessünk meg a 17. sz. valóságáról. Az építő- és a lakáskultúra objektumait rendkívül részletesen követhetjük a fejedelmi palotától az uradalom tyúkász legényeinek hajlékáig. A fogarasi uradalom szinte teljesség igényével kiadott forrásanyaga alapján arra következtetünk, hogy a fejedelmi / főúri lakás és az uradalom alkalmazottainak háza között volt ugyan kiviteli, minőségi különbség, de a Rákóczi kor lakáskultúrája, építészeti kerete nem mutat akkora eltérést, amilyen a későbbi századokat jellemezte. I. Rákóczi György igényes építtető volt, gondos gazda, aki szinte fösvénységig igyekezett a jövedelmeit felhalmozni. Az alkalmazásában álló szegődményesek, béresek életviszonyairól a jó gazdaként gondoskodott. A leltárakból a kályhaelemekből rakott kandallókkal fűtött hajlékokra ismerhetünk, amelyeket Erdély szerte a 19. és a 20. század első felének néprajzi kutatása dokumentált.

Filep Antal