Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc márciusi évfordulója előtt tisztelegve

A Rákócziak uradalmában, a Munkácstól északkeletre fekvő Viznice-völgyében már 1672-ben állt három bucakemence és két frissítőhámor. A Rákóczi-szabadságharc alatt bombákat és fegyvercsöveket kovácsoltak.

A szabadságharc után a munkácsi uradalmat a gróf Schönborn család szerezte meg. 1770-ben helyreállíttatták a viznicei hámorokat és Selesztó északi határában felépült egy nagyolvasztó, majd egy frissítőhámor. Ez a településrész a XIX. század elején Frigyesfalva néven önállósodott, a későbbiekben frigyesfalvi nagyolvasztóként emlegették. 1832-ben a selesztói részen a Viznice túlsó partján nagyolvasztót, kupolókemencét helyeztek üzembe öntödével és mintakészítő műhellyel együtt.
Az 1848-49-es szabadságharc idején a munkácsi vasgyárban puskacsövet és 120 mázsa ágyúgolyót gyártottak, illetve itt munkálták meg a Kabolapolyánán öntött vas- és bronzágyúkat. 1853-ban épült fel egy harmadik nagyolvasztó.
A munkácsi vasgyár a XIX. század második harmadában a művészi vasöntvények készítésével is kitűnt. 1848-ban Schossel András lett a modellőr. Ő készítette az év októberében a Kossuth Lajost ábrázoló legelső magyar mellszobrot. Nevéhez fűződik Petőfi Sándor és Arany János 1870 körül készült mellszobra is. 
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc márciusi évfordulója előtt tisztelegve  öntöttvasgyűjteményünk részét képező emlékérmek közül is válogattunk. A XX. század elején készültek a Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór és Kossuth Lajos arcképével díszített darabok. 

Tamás Edit