Tudta-e, hogy 1607. február 12-én választotta a kolozsvári országgyűlés Rákóczi Zsigmondot Erdély fejedelmévé?

A Bogát-Radvány nemzetségből származó köznemesi Rákóczi család lassú gyarapodása a XV. század közepén kezdődött. Zsigmond és Ferenc szerezték meg 1517-ben az Abaúj megyei Felsővadászt, mely település a család előnevében szerepelt. A mohácsi csata utáni török elleni végvári harcokban folytatódott a Rákócziak felemelkedése, nevet, vagyont és hatalmat szereztek. Rákóczi János őseihez hasonlóan katonáskodott és vármegyei tisztségeket töltött be, a zempléni Csicsva várnagya és a megye alispánja volt.
János fia, Rákóczi Zsigmond 1644-ben született Felsővadászon. Az 1560-as években indult katonai pályája. Ott volt a kerelőszentpáli csatában a Báthory István ellen törő Bekes Gáspár seregében. 1577-ben Szendrő várának kapitánya, majd főkapitánya (1585-1587), azt követően a híres végvár, Eger főkapitánya (1588-1591). Az általa vezetett keresztény hadak verték szét Szikszónál a törököt (1588), melyet egy korabeli német röplap meg is örökített. A tizenöt éves háború (1591-1606) első felének harcterein kiemelkedett vitézi tetteivel. Egyik parancsnoka volt annak a sikeres felső-magyarországi hadjáratnak, melynek során visszafoglalták Fülek várát 1593-ban.
A gazdagságot és hatalmat biztosító nagy kiterjedésű családi birtokokat Zsigmond alapozta meg. Katonai tehetsége párosult, kivételes gazdasági érzékkel, vállalkozó kedvvel. Mindennek alapja erkölcsös magatartása, melyet jól kifejez jelmondata: „Az embertelenséget az emberséggel győzd meg.” Szerencs (1580) és Tarcal (1599) megszerzése biztosította jelenlétét a bort termelő Hegyalján. A makovicai (1601) és a sárosi (1608) uradalom a lengyelországi kereskedelmi útvonal ellenőrzését garantálta. A hegyaljai szőlőtermelés, borkereskedelem meghatározó személyisége lett.
Rákóczi Zsigmond az ismeretlenségből a XVI. század végére az arisztokrácia legfelső köreibe emelkedett. 1588-ban bárói címet kapott Rudolf királytól. Az 1597-es címerbővítéskor már az országbárók közé tartozott. A család címerének felső udvarában koronás egyfejű sas kiterjesztett szárnyakkal, egyik lábával kivont kardot tart. A címer alsó udvarában hármas zöld halmon egy kerék.
Első feleségét Mágóchy András özvegyét, Alaghy Bekény Juditot 1587-ben vette el. Annak halála után 1592-ben újra nősült, választottja, Gerendi Anna, a tordai főispán leánya. Első házasságából született Erzsébet nevű leánya után három év alatt három fia született: György (1593), Zsigmond (1594) és Pál (1595). Újra megözvegyülvén harmadszor is megnősült, a katolikus özvegyasszonyt, Telegdy Borbálát választva társául.  
1604-ben szembefordulva a Habsburg uralkodóval protestáns hite és magyarsága védelmében Bocskai István mellé állt. A Bocskai-szabadságharc idején Erdély kormányzója (1605-1607). Az  országgyűlés Bocskai István halála után a fejedelem végrendeletét figyelmen kívül hagyva választotta Rákóczi Zsigmondot Erdély fejedelmévé (1607-1608). Az erdélyi három nemzet (magyarok, szászok, székelyek) szabad akaratából lett fejedelem. 1608 március 5-én lemondott erdélyi fejedelemségéről és visszatért Felső-Magyarországra. Születési helyén, Felsővadászon érte a halál 1608. december 5-én. Szerencsen helyezték végső nyugalomra. Temetésén udvari prédikátora, Miskolczi Csulyak István így emlékezett rá: „Ő adott az Rákóczi nemzetnek nagyságos nevet és böcsületet.”

Sírkövén egy magyar nyelvű vers összegezte pályáját:

„Magyar Országnak támasza
Vala Császárunk Tanáchya
Szendrő csudálta erejét,
Eger karját nagy elméjét.
Erdély szerette oltalmát.
Az Török félte hatalmát.
Mi honnyunkban lakó népek
Óhajtyuk mint igaz hivek.”

Tudta-e

  • a család első birtoka a Zemplén megyei Rákóc volt.? 
  • Rákóczi Zsigmond Perényi Gábor sárospataki udvarában nevelkedett?
  • Rákóczi Zsigmond a család első országosan ismert alakja?
  • a védelme alatt nyomtatták ki Károli Gáspár bibliafordítását Vizsolyban?
  • első házassága révén a Mágóchy árvák gyámja és Munkács zálogbirtokosa lett?
  • 80 ezer aranyért vette meg a makovicai uradalmat?

Elérhetőség

Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma

Sárospatak 3950 Szent Erzsébet út .19
Phone: +36 47 311-083 47 311-345

Email: info@rakoczimuzeum.hu

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

Sárazsadány 3942 Fő út 36-38.
Phone: +36 47 311-083

Email: info@rakoczimuzeum.hu

Alapítvány

Pataki Vár Alapítvány

Támogassa alapítványunkat adója 1%-ával!

Alapítás éve: 1991

Adószám 1% adományozáshoz:18400027-1-05