Tudta-e, hogy 305 éve kötötték meg a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békét?

Az 1708-as sárospataki országos gyűlés intézkedései ellenére, már megállíthatatlan volt a Rákóczi-szabadságharc hanyatlása.1709-ben a kurucok feladták a Dunántúlt, 1710-ben a fejedelem által vezetett hadak a romhányi csatában vereséget szenvedtek. A kuruc fennhatóság alatt levő terület hamarosan Felső-Magyarországra és az Alföld északi peremére zsugorodott. A háborúban kimerült, pestissel sújtott ország egyre kevésbé volt képes biztosítani a hadviselés feltételeit.
A Salánkra összehívott Szenátus úgy döntött, hogy ne amnesztiával, hanem nemzetközi garanciával fejezzék be a háborút. Rákóczi Lengyelországba ment, hogy segítséget kérjen az orosz cártól. Sennyei István szenátorra bízta a belügyeket, Károlyi Sándorra a katonaságot.
Az április 30-án megkötött szatmári béke a magyar főrendek és a Habsburg dinasztia kompromisszuma volt, mely megmentette Magyarországot attól, hogy betagolják a Habsburg Birodalomba. Átmentette a magyar állam rendi intézményeit. A béke Rákóczinak is kegyelmet kínált.
1711. május 1-jén a Károlyi Sándor által a majtényi síkon a hadiszemlére összehívott kuruc hadsereg Pálffy János császári fővezér előtt földbe szúrt mintegy másfél száz zászlót és hűséget esküdött a halott I. József királynak. II. Rákóczi Ferenc az amnesztia helyett, lemondva birtokairól a száműzetést választotta.

Tudta-e, hogy II. Rákóczi Ferenc 1711. január 31-én Vaján találkozott Pálffy János császári tábornaggyal?
Tudta-e, hogy Rákóczi 1711. február 21-én hagyta el végérvényesen az országot? Vereckénél lépte át a határt, Lengyelországba ment.
Tudta-e,  hogy Károlyi Sándor már 1711. március 14-én Debrecenben titokban hűségesküt tett I. József császárra?
Tudta-e, hogy I. József német-római császár és magyar király 1711. április 17-én hunyt el? Halálát Magyarországon nem hozták nyilvánosságra. A Habsburg-családnak egyetlen élő férfi tagja maradt, Károly? A hatalmat anyja, I. Lipót özvegye, Eleonóra császárné és királyné gyakorolta régensként?
Tudta-e, hogy a majtényi síkon mintegy 12-14 ezer katona sorakozott fel?
Tudta-e, hogy Eleonóra régenskirályné 1711. május 20-án erősítette meg a szatmári békekötés pontjait?
Tudta-e, hogy a kuruc ellenállás utolsó erőssége, Munkács vára 1711. június 24-én hódolt meg Pálffy tábornagy főparancsnoksága előtt, s őrsége letette hűségesküt?
Tudta-e, hogy a szatmári béke értelmében Rákóczi ha három héten belül leteszi a hűségesküt, a várak kivételével visszakapja birtokait? Valójában 1712. májusáig lehetséges lett volna a hazatérése. A lengyelországi kuruc emigráció zöme el is fogadta a békepontokat és 1711 nyarán hazajött. A szabadságharc 5 jelentős alakja azonban nem: II. Rákóczi Ferenc, Bercsényi Miklós, Forgách Simon, Esterházy Antal, Vay Ádám emigrációban maradt.

„Így végződött a magyarországi háború, s ezt a korszakot azzal a békeszerződéssel zárom le, melynek eredetijét az én kezembe helyezték. Sohasem tulajdonítottam ezt az eseményt a nemzet könnyelműségének, hűtlenségének vagy talán személyemtől való megcsömörlésnek, hiszen mindig nagyon érezhető jelét adta ragaszkodásának. A vezérlő tábornokok, a szenátorok és minden jelentősebb ember követett engem Lengyelországba. Valamennyi erdélyi tanácsosom összegyűlt a határon, hogy ugyanezt tegye, csak a legszükségesebbeket kérték tőlem, De mindnek megmondtam szeretettel és őszinteséggel, hogy nem ígérhetem meg nekik azt, amitől magam sem vagyok biztosítva. Sohasem felejtem el a fájdalmat, amellyel engem elhagytak.” II. Rákóczi Ferenc: Emlékiratok, részlet