Hegyaljai témákkal zárult a MNM Rákóczi Múzeuma őszi előadássorozata

„Ne csak együnk, igyunk is…” címmel tartott nagysikerü előadást Leskó Andrea néprajzos muzeológus november 21-én. A néprajzi hagyományban Márton nap az új bor ünnepe.
Tokaj-Hegyalján, ahol a késői szüretelés dívik, sőt egykor Simon-Júda napján kezdődött a szüret, jócskán belenyúlt egykor, s most is a novemberbe. Így a szőlő és bor tematikát feldolgozó, a néprajzi hagyományokat bemutató előadás novemberben aktuális.
A téma kimeríthetetlen Tokaj-Hegyalján. Leskó Andrea előadásában az volt a nagyszerű, hogy a tudományos kutatásokat összefoglalva, a helyi értékeket, szokásokat, tradíciókat ismertetve sok érdekességet, újdonságot mondott a nagyszámú közönségnek.
Természetesen egy ilyen tematikájú előadásnál bort is kóstolhattak az érdeklődők. Támogatóink a Gira Bormanufaktúra és a Tokaj Portius Pincészet voltak. Köszönjük adományukat!

December 14-én Gulyás László Szabolcs, a Nyíregyházi Egyetem Történettudományi és Filozófia Intézetének főiskolai adjunktusa előadására és könyvbemutatójára invitáltuk a sárospatakiakat és a hegyaljaiakat. Az „Önkormányzat és szokásjog a középkori Hegyalja mezővárosaiban” című előadása vidékünk kevésbé ismert történetét mutatta be. Előadónk az 1526 előtti mezővárosokhoz kapcsolódó okleveleket teljes egészében áttekintette. Ezen rendkívül gazdag forrásanyag alapján bemutatta a középkori mezővárosok jellemzőit, a Hegyalja mezővárosait, a szőlőművelés- és -birtoklás sajátosságait, a mezővárosok társadalmát, tisztviselőit, azok hatáskörét. Gulyás László Szabolcs előadásából megtudhattuk, hogy Patak mezővárosából 31, Újhely mezővárosából 53 kibocsátott oklevelet ismerünk.
Az előadás apropója a Magyar Nemzeti Levéltár kiadásában megjelent „Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján” című kötet bemutatása volt. Gyulai Éva, a Miskolci Egyetem docense Gulyás László Szabolcs kötetét ajánlva kiemelkedő fontosságúnak nevezte a könyvet. Felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy az 1526 előtti oklevélanyag olvasása nem csak kiváló latin tudást/műveltséget követel meg, hanem a középkori írás-, olvasáskészségét is. Ma már kevesek rendelkeznek ezekkel a képességekkel. Gulyás László Szabolcs elkötelezett, lelkes kutatója középkori történelmünknek, s kötetével bebizonyította, hogy Tokaj-Hegyalja korai történetének egyik legjobb ismerője.
A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma köszöni, hogy lehetőséget adhatott ennek a hiányt pótló, sokak érdeklődésére számot tartó, nagyszerű könyv bemutatójának!

Dr. Tamás Edit