Habánoknak vagy hutteritáknak a protestantizmus egyik ágából, az anabaptizmusból keletkezett keresztény vallási csoportot nevezzük. Szentháromság hívők. Történetük folyamatos vándorlás: Svájc, Tirol, Morvaország, a Magyar Királyság, Erdély, Oroszország, Észak-Amerika térben, öt évszázad – a XVI. századtól a XXI. századig – időben.
A vallásuk miatt üldözött morvaországi „újkeresztényeket” több helyen befogadták a Királyi Magyarországon és Erdélyben. I. Rákóczi György megbízottja 1643 tavaszán kezdett tárgyalásokat Szobotiste habán közösségével. Különféle mesteremberek Patakra költözéséről egyeztettek, küldötteik a helyszínen is tájékozódtak.
A habánok 1645-ben fogadták el a számukra felajánlott nagy telket Sárospatakon, s telepedtek le a Felső-Hostát nevű városrészben. A mai Dobó Ferenc utca, Kövy Sándor utca és a Fazekas-sor határolja egykori területüket. A csoport, mintegy 200-250 fő, családostul költözött. A vallási szokásuknak megfelelő közösségi telepen építették fel szállásaikat, műhelyeiket, közösségi épületeiket, az „újkeresztény udvart”. Számos mesterséggel foglalkoztak. Ügyes fazekasok, ácsok, kertészek, csempekészítők, késesek, építészek, orvosok és molnárok voltak. A sárospataki kolóniában, 1657-ben készített összeírás szerint 12 féle mesterséget képviseltek. Tagjaik szigorúan szabályozott közösségekben, teljes vagyonmegosztásban éltek.
A fazekasok közöttük a legnevezetesebbek. Az általuk kifejlesztett és mások előtt titokban tartott, sajátos technológiával készítették pompás edényeiket. Ők készítették azokat a kályhacsempéket is, amelyekből aztán épültek a sárospataki és környékbeli kályhák.
Báthori Zsófia utasítására kezdődött meg katolizálásuk. A XVII. század végére szinte teljesen beolvadtak a város lakosságába vagy elköltöztek. Telepük XVII. század végi pusztulásakor, a lakók menekülésekor rejthették el azt a 861 különféle pénzt, amelyet 1974-ben két részletben találtak meg. Az anabaptista közösségek Mária Terézia uralkodása idején szűntek meg Magyarországon.
Tudta-e, hogy Bethlen Gábor 1621-ben telepített habánokat Alvincre?
Tudta-e, hogy az Alvinc környéki német ajkú lakosság a Haushaben („háztartás”) szó után nevezte a habánoknak őket? Ez a megnevezés került be a magyarok szóhasználatába a hutteriták megjelölésére.
Tudta-e, hogy az 1630-as években már dolgoztak Alvincról érkezett habán ácsmesterek a pataki várban?
Tudta-e, hogy 1656-ben a Patakon átutazó svéd követ az itteni habánok edényeiről megjegyzi, hogy oly szépek, akár Hollandiában is készülhettek volna?
Tudta-e, hogy a habánok utódai azok a hutteriták, akik vallási és évszázados közösségi hagyományaikat őrizve ma is telepeken élnek Kanadában és az Egyesült Államokban?
Tudta-e, hogy a hutteriták a német nyelv egy archaikus nyelvjárását beszélik?
Tudta-e, hogy az Iparművészeti Múzeumban őrzik azt a habánok által készített gyömbértartót, melynek ábrázolásában a korabeli pataki várát vélik azonosítani a kutatók?
Kérjük segítse adója 1%-val
a PATAKI VÁR ALAPÍTVÁNY!
Adószám:18400027-1-25
KÖSZÖNJÜK
A Rákóczi-családot, II. Rákóczi Ferencet és az általa vezetett szabadságharcot, Sárospatak XVII-XVIII. századi történelmét mutatja be kiállításunk
BővebbenAz 1631 és 1648 között működött ágyúöntő-műhely ma hadtörténeti, ipar- és technikatörténeti interaktív kiállítóhely.
BővebbenTokaj-Hegyalja legjelentősebb szőlészeti és borászati kiállításán a szőlőművelés és borászat eszközeit, munkafolyamatait láthatják az érdeklődők.
BővebbenA falusi életmódot ismerhetitek meg a Zemplént felölelő legnagyobb néprajzi gyűjteményen keresztül. Gyertek el a Mesék Házába és játszatok!
BővebbenA nagyméretű lőrésekkel tagolt ágyúteremben különböző méretű szakállas puskák másolatai, kőből faragott ágyúgolyók láthatók.
BővebbenA Vörös-torony ötszintes lakótorony, kiállítása válogat a késő reneszánsz bútorművesség legszebb darabjai közül.
BővebbenMagyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma
Email: info@rakoczimuzeum.hu
Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány
Email: info@rakoczimuzeum.hu
Pataki Vár Alapítvány
Alapítás éve: 1991
Adószám 1% adományozáshoz:18400027-1-05