„Világ, ideálmodva” – I.Rimay Nemzetközi Költészeti Fesztivál

Első alkalommal, hagyományteremtő módon, határon túl nyúló kezdeményezésként vette kezdetét az I. Rimay Nemzetközi Költészeti Fesztivál. A nemes célt szolgáló rendezvény nyitó ünnepsége Sárospatakon, a Rákóczi-vár lovagtermében zajlott.

Az országban eddig egyedülállónak mondható vállalkozás a hazai szerzők mellett a világ számos pontjáról várt költőket, írókat, Törökországtól kezdve Olaszországig, Portugáliáig, Kolumbiáig vagy Amerikáig. A fesztivál díszvendége az irodalmi Nobel-díjas Herta Müller.
A nyitó ünnepség mégis dallamokkal, és nem szavakkal vette kezdetét. Az impozáns, reneszánsz Lorántffy-loggián állva Béke Csaba lantművész dudájával hívogatta az érkezőket a Vörös-torony lovagtermébe, majd gyönyörű lantjátékát élvezhette a közönség.
A vendégek köszöntését városunk polgármestere, Aros János nyitotta meg, aki maga és Sárospatak valamennyi lakosa nevében örömét fejezte ki, hogy a rendezvény pont nálunk kapott helyet. Háláját fejezte ki a szervezőknek is a különleges és nagy volumenű rendezvény megszervezéséért, különösen az elmúlt egy év eseményeinek tükrében. Sárospatak 1000 éves történelmében a múzsák mindig jelen voltak, több neves írónk és költőnk a bizonyíték erre. A vidékünk múzsáival a művészek a jelenben is találkoznak, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a József Attila-díjas költő, Finta Éva már 25 éve itt él és alkot. Aros János azt kívánta a jelen lévő szerzőknek, hogy ők is találkozzanak ezekkel a megihlető erőkkel egy finom borozás vagy a táj felfedezése közben. A polgármester visszainvitálta későbbi időkre is a résztvevőket és szervezőket.
Gyönyörű gondolatokkal folytatta a nyitó ünnepséget a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke, Bánné Dr. Gál Boglárka. Weöres Sándor szavaival köszöntötte a jelenlevőket a néhány éve a Kultúra Magyar Városa címet elnyert településen, majd Kányádi Sándort idézte: „Az igazi vers olyan, mint a jó lábbeli, melyet fiatalon s idősen is lehet taposni.” Kihangsúlyozta, hogy a költők feladata mennyire fontos és értékes. Az emberekben megszülető ritmusvilágot a magzati állapotig vezette vissza, az anyai szív ritmusát a vers ritmusával hozta párhuzamba. Rámutatva ezzel, hogyan fejlődik ki a dallam utáni vágyunk a fogantatástól a születés pillanatáig. Gyermekként pedig a versikék, mondókák ezt tovább erősítik. Müller Pétert idézte ezt követően: „Olvasni nem azért érdemes, hogy "műveltek", hanem hogy gazdagok legyünk…” Bánné Dr. Gál Boglárka szerint a költészetet gyakran éri az a vád, hogy kiment a divatból, meglátása szerint erről szó sincs, csak más utat választott magának. A költészetnek teret adó felület változóban van, de a lényeg ugyan az: továbbra is tükröt tart az olvasója felé, amiben megpillanthatjuk önmagunkat, megismerhetjük a világot, amiben élünk.
Köszöntőjét Juhász Gyula gondolataival zárta: „A költőnek van a legszebb hivatása e földön: ő az, aki halhatatlanná varázsolja a mulandóságot.”
Bánné Dr. Gál Boglárkát a Rimay János Alapítvány alapító elnöke, Papp Ferenc követte, aki megköszönte minden résztvevőnek, hogy megjelenésével gazdagította a fesztivált, háláját fejezte ki a települések vezetőinek a segítségért határon innen is túl. Két sorral zárta tömör beszédét, Csoóri Sándort idézve: „Látnunk kell egymást, hogy láthatók legyünk, hallanunk egymást, hogy hallhatók.”
A szót Balázs F. Attila, az I. Rimay Nemzetközi Költészeti Fesztivál igazgatója vette át. Sajnálatát fejezte ki, hogy a 15 külföldi meghívott költőből többen nem tudtak itt lenni a pandémia miatt. Külön hálás volt azoknak, akik mégis megoldották. Kiemelte Gulyás Gergely, Magyarország miniszterelnökséget vezető miniszterének szerepét a program létrejöttében, aki az első pillanatban igent mondott a rendezvény megszervezésére. Támogatása nélkül nem jöhetett volna létre ez a rendkívüli kezdeményezés.
Balázs F. Attila felvázolta a több napos fesztivál kereteit adó programokat, és a világ költészeti fesztiváljaihoz hasonlóan megkérte a jelen levő költőket, hogy mondjanak pár szót magukról, bemutatkozásképpen: Fecske Csaba, Vass Tibor, Mihályi Molnár László (Felvidék), Finta Éva, Alicja Maria Kuberska (Lengyelország), Vári Fábián László (Kárpátalja), Oláh András, Halmosi Sándor, Marcsák Gergely (Kárpátalja), Laura Garavaglia (Olaszország), Kürti László.
Az ünnepséget Béke Csaba lantművész játéka zárta Rimay János: EGY KATONAÉNEK-ével.
Az I.Rimay Nemzetközi Költészeti Fesztivál alkalmából a meghívott költők munkáiból egy antológia is megjelent „Világ, ideálmodva” címmel. Ebben a hazai és a határon túli költőink mellett, magyar fordításban ismerhetjük meg az idegen nyelvű szerzők gondolatait.

Szabó Eszter