Sárospatakon, miként Erdélyben is, I. Rákóczi György, s felesége munkássága hasonló figyelmet, s tiszteletet kap.
I. Rákóczi György erdélyi fejedelemként, a terület virágzó korszakának uralkodója. Munkásságának emlékei a kultúra, az oktatás, a fennmaradt kastélyok és várak által ismertek. Itt Sárospatakon „életműve” az ipartörténet felé irányuló fejezetének bemutatására is van lehetőségünk. Ő az ágyúöntő műhely létrehozója. A 17. században elterjedt, a lángkemencék típusába sorolható műhely 1631-től 1648-ig működött. Jelen ismereteink szerint Sárospatakon 80 ágyút öntöttek, legnagyobb számban a mezei, vagy tábori ágyúk kategóriába sorolhatókat. Az évszázadok az ágyúöntő műhely épületét is eltüntették, a parkosítás a 19. században véglegesen elfedte a romokat. A korabeli források azonban megőrizték működése közel két évtizedének sok-sok információját. Détshy Mihály levéltári kutatásait is felhasználva Ringer István 2006-ban megkezdett régészeti ásatása hat esztendő alatt tárta fel az épületmaradványokat, hozott felszínre az ágyúöntő műhely működéséhez kapcsolódó tárgyi emlékeket. Ekkor indult el egy feldolgozó munka, mely a korabeli ábrázolásokat és az Európa-szerte fellelhető írásos emlékeket összegyűjtve beazonosította az egykori műhely feltárt részleteit és rekonstruálta az ágyúöntő műhely legfontosabb egységeit, a lángkemencét és az öntőaknát. Az ugyancsak feltárt helyiségeknek az ágyúöntés folyamatát bemutatandó kiállításrészletekkel adott funkciót, létrehozván az ágyúöntés 17. századi munkafázisait bemutató kiállítást.