Mit jelent Fodor Ferenc sárospataki lelkipásztornak Sárospatak és a Rákócziak öröksége?

Sárospatak és a Rákócziak öröksége nehezen választható szét egymástól. Patak ma nem az lenne, mint ami, ha a Rákócziak jelenlétét valahogy ki lehetne vonni a város és az egyház múltjából. Városunkban a Rákócziak szellemi hagyatéka nem kitalált történelemre épülő, ezért hamis identitástudatot tápláló és gyenge lábakon álló érték, hanem bőséges történeti forrásokon és tárgyi emlékekkel alátámasztható örökség. A Rákócziak gazdag örökségén több Kárpát-medencei régió és település is osztozik, hiszen olyan páratlan lelki, szellemi, és református meggyőződésükből fakadó hitbeli kincset hagytak maguk után, hogy városunkon kívül Munkácsot, a Felvidéket és Erdélyt is gazdagították.

A Rákócziak öröksége mindenekelőtt az Isten élő beszédéhez mért felelős döntések fontosságát jelenti számomra. Bibliás, református istenfélő emberek voltak, akik hatalmuk és gazdagságuk csúcsán sem felejtkeztek el arról, hogy minden jó előmenetel Istentől van. Ez korunk csúcson lévő embereire nem általánosságban jellemző erény. Tanulhatjuk tőlük, hogy bölcsebb a Szentírás tanulmányozása által megértett igére figyelni, mint saját fejünk után menni.

Jelenti ez a szép örökség továbbá számomra azt is, hogy a pénz jó szolga, de rossz úr. I. Rákóczi György egész Európa egyik leggazdagabb embere volt, mégsem volt pénzfüggő, hanem adni tudott nemes célokra: a szombatosok kivételével valamennyi vallásfelekezetet bőkezűen támogatta. Ebből az tűnik ki, hogy elfogadta, ha valaki más meggyőződésen van. A saját meggyőződés megtartása mellett egymás elfogadása, a másik ember nézeteinek tiszteletben tartása az emberi kapcsolatok alapja. Ismeretes, hogy bőkezűen segítette a pataki Kollégiumot, tehetséges diákok külföldi tanulmányait finanszírozta. Nem adtak ki annyi könyvet előtte, mint abban az ő idejében; az ő hathatós hozzájárulásával.

Végezetül szellemi örökségük számomra azt jelenti, hogy úgy ismerjük őket, mint akik nyitottak voltak az újra. Ezt az értéket a hitélet gyakorlása terén tapasztaljuk I. Rákóczi Györgynél és feleségénél, Lorántffy Zsuzsannánál. Koruk haladó irányzatának számított a puritanizmus, melynek elkötelezett követői voltak. Ugyanez elmondható fiatalon elhunyt Zsigmond nevű fiukról is. A református meggyőződésnek ez a megjelenési formája a hitet életszerűvé tette és teszi ma is.

Állandó kiállításaink

Rákócziak dicső kora

A Rákóczi-családot, II. Rákóczi Ferencet és az általa vezetett szabadságharcot, Sárospatak XVII-XVIII. századi történelmét mutatja be kiállításunk

Bővebben

I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye

Az 1631 és 1648 között működött ágyúöntő-műhely ma hadtörténeti, ipar- és technikatörténeti interaktív kiállítóhely.

Bővebben

Hegyaljai szőlészet és borászat története

Tokaj-Hegyalja legjelentősebb szőlészeti és borászati kiállításán a szőlőművelés és borászat eszközeit, munkafolyamatait láthatják az érdeklődők.

Bővebben

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

A falusi életmódot ismerhetitek meg a Zemplént felölelő legnagyobb néprajzi gyűjteményen keresztül. Gyertek el a Mesék Házába és játszatok!

Bővebben

Olaszbástya kazamata

A nagyméretű lőrésekkel tagolt ágyúteremben különböző méretű szakállas puskák másolatai, kőből faragott ágyúgolyók láthatók.

Bővebben

Főúri élet a XVI-XVII. században – Vörös-torony

A Vörös-torony ötszintes lakótorony, kiállítása válogat a késő reneszánsz bútorművesség legszebb darabjai közül.

Bővebben

Elérhetőség

Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma

Sárospatak 3950 Szent Erzsébet út .19
Phone: +36 47 311-083 47 311-345

Email: info@rakoczimuzeum.hu

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

Sárazsadány 3942 Fő út 36-38.
Phone: +36 47 311-083

Email: info@rakoczimuzeum.hu

Alapítvány

Pataki Vár Alapítvány

Támogassa alapítványunkat adója 1%-ával!

Alapítás éve: 1991

Adószám 1% adományozáshoz:18400027-1-05