Mit jelent Bodó Sándornak a Magyar Néprajzi Néprajzi Társaság elnökének Sárospatak és a Rákócziak öröksége?

Magyarország (s persze a világ) minden középiskolája teljes joggal törekszik arra, hogy az „alma mater” elveihez, eredményességhez, hagyományaihoz hűséges tanítványokat bocsásson szárnyra. Napjaink makrovilágában vannak kiemelkedő nevelő intézmények, melyek között mindenképpen előkelő helye van a pataki kollégiumnak. 1531-es alapítási idején, s a következő kétszáz évben minden bizonnyal azon kevesek közé tartozott, amelyeknek diáklétszáma mindenképp’ az elsők közé emelte. Rangot adott a professzori kar legendás felkészültsége, a diáksereg szorgalma és öntudatossága. A kemény öntudat, jogaiknak mindenkivel szembeni védelme erős tartást és leleményességet eredményezett századokon át. Világosan mutat rá Dienes Dénes egyik írásában a pataki diákok 1667-es lázadására, amellyel privilégiumaik megvédése érdekében igen keményen léptek fel. Üzenetük szerint „a scholából ha ki kell mennünk, olyat cselekszünk, hogy Magyarországnak a füle megcsendül bele”. A hagyományok védelmében megnyilvánuló szilárd testületi szellem „pataki öntudattá” érett, ami csak megerősödött az ősi fészekbe visszatérés reménye által a kollégium 17. század végi három évtizedes bujdosása idején.
Igen, mély történelmi gyökere van a pataki diákok öntudatának és emberi tartásának.
A Rákóczi család, különösen I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna a pataki oskola fejedelmi pártfogója volt. A kollégium első fénykorát épp Lorántffy Zsuzsanna támogatásával élte. A pataki várnak pedig a Rákócziak szabadságküzdelmei során végig jelentős szerep jutott, amely kihatott a kollégium mindennapjaira is. A vár mai állapota és tárlatai pedig híven hirdetik az erős város hajdani fénykorát.
Pataki diákká lenni napjaink körülményei között nem csupán előnyt jelent, hanem felelősséget is. Erre kötelez a város szellemi központ szerepe, a pataki vár egykori és mai virágkora, az az alkotásra-társadalmi jobbításra ösztönző levegő, amelyet egykor Kossuth, Fáy András, Erdélyi János vagy Móricz Zsigmond szívott magába.

Dr. Bodó Sándor
a Magyar Néprajzi Társaság elnöke