Azt hiszem, kevés olyan magyar ember van, akinek erre a névre: Rákóczi – ne bukkanna elő valamilyen mély gyermekkori, érzelmi emléke. A hatvanas évek hajnalán épp második általánosba jártam, amikor megfogott a Múzeum körúti Központi Antikvárium kirakatában egy vékony kötet: kihajtott karimájú süveggel ékes, hatalmas bajszú kuruc vitéz virított a címlapján. Esze Tamás ezereskapitányról szólt, Rákóczi fejedelem jobbágy katonájáról, és a szöveg kései leszármazottja, a történész Esze Tamás munkái alapján készült. Kerek 3 forint volt az ára – komoly summa az én akkori erszényemnek, de hat fagylalt árából összespóroltam. Emlékszem, azt magyaráztam a némiképp csodálkozó bolti eladónak, hogy engem nem egyszerűen a könyvben foglalt adatok érdekelnek, hanem az is, hogy a történészek hogyan vélekednek a népi kurucság egyes vitás kérdéseiről... Talán megsejtette, hogy a vitézség, szabadság, igazság, hazafiság első fogalmi kezdeményei kapcsolódtak össze a kisfiú agyában, szívében azzal a később százszor lemásolt, romantikus kuruc portréval, melyet Gy. Szabó Béla a tarpai kiváltságlevél címerképe alapján metszett. A háttérben pedig a kékesen villogó képernyőn már ott vágtatott a Tenkes kapitánya és a sokszorosan lóvátett, menekülő labancok után csúfondárosan vijjogott a tárogató...!
De nemcsak a romantikus történetek naív univerzumába való belefeledkezés, hanem az abból való fölébredés is – számomra – a Rákóczi-szabadságharchoz kötődik. Kamaszkoromban fő kedvenceim közé tartozott az etnográfus Fábián Gyula történelmi regénye, amely kitalált főhőseinek szerelmi viszontagságai mögé fölfestette Bezerédj Imre kuruc brigadéros dicsőséges haditetteinek, majd árulásának panorámáját. Az 1936-ban, Horváth Jenő fametszet-hangulatú rajzaival megjelenő Hej, Rákóczi, Bercsényi, Bezerédj... pompás olvasmány, teli mulatságos és elgondolkodtató jelenetekkel. Sokszor végigizgultam a szépséges kőszegi német polgárlány, Pammer Ágnes és a környékbeli birtokos magyar nemesifjú, Szerdahelyi László szerelmének történetét, melynek során a szerző a nagy nemzeti nekibuzdulás iránti mély rokonszenvvel ábrázolja a nagyságos Rákóczi fejedelem alakját és felkelésének azokat a céljait, amelyekkel a főhős maradéktalanul azonosul.
Csakhogy...
Csakhogy a történet dramaturgiája úgy van kitalálva, hogy a legelső kuruc-labanc csetepatéban a Bezerédjhez rokoni szálakkal is kötődő László jövendő menyasszonya kedvelt unokatestvérét kaszabolja le élesre köszörült fringiájával! A nemzeti szabadságküzdelem tehát elválasztja és távol tartja egymástól a szerelmeseket, és csak a végnapokban kerülnek újra össze, amikor a lány tanúsítja a fejedelem által összehívott hadbíróság előtt, hogy egykori mátkája nem tudott Bezerédj árulási szándékáról. Nem emlékszem már, hányadszor hatódtam meg Ágnes és László szerelmének újjászületésén, amikor egyszercsak belém hasított a fölismerés: nem a lelkendező szöveg számít, hanem az érzelmek mesteri manipulálása! Mert mi is történik a háttérben? Miközben az elbeszélés a szerelmesekért izgulás nemes reflexét mozgósítja a lélekben, ezzel együtt – a dramaturgiai szerkesztés következtében – valójában azt a mélyebb érzést, azt a háttérben ható meggyőződést, öntudatlan alaphangulatot igyekszik elültetni az olvasóban, hogy a Rákóczi-szabadságharc megosztotta és boldogtalanná tette a magyar haza lakóit! Szép szavakkal ajnározza a Habsburg-ellenes mozgalmat, de a felszín alatti pszichológiai hatás vele szemben mozgósít, méghozzá úgy, hogy az emberi lélek egyik legerősebb, legmélyebb érzelmi réteget mozgatja meg. Ez tehát valójában – minden kacagányos külsőség ellenére – nem kuruc regény, hanem labanc regény! Rádöbbentem, hogy a jeles szombathelyi etnográfus, képzőművész és ifjúsági író rútul becsapott engem...
Meglehet, történészi érdeklődésem idővel ezért is fordult a 19. század felé. De érzelmeim azt súgták, ne hagyjam Rákóczi igazságait... így amikor kezembe kerültek, R. Várkonyi Ágnes írásai, kicsit úgy éreztem: végre helyreállt a világrend! A Rákóczi-kor talán legkiválóbb kutatója nagyszerű könyveinek lapjain az európai és a hazai történelem kölcsönhatásaiból kellő árnyaltsággal bontakozott ki egy kiemelkedő politikus elme társadalmi és hatalompolitikai víziója arról a korszerű politikai és gazdasági szerkezetben, őszinte vallási türelemben élő Magyarországról, amely nem egy világbirodalom alárendeltségében vergődik, hanem aktívan részt vesz saját sorsának alakításában.
Sárospatak immár 400 esztendeje e máig eleven szellemi és erkölcsi hatású Rákóczi-örökség egyik leghűségesebb letéteményese.
Őrzők, vigyázzatok a strázsán!
Csorba László
Kérjük segítse adója 1%-val
a PATAKI VÁR ALAPÍTVÁNY!
Adószám:18400027-1-25
KÖSZÖNJÜK
A Rákóczi-családot, II. Rákóczi Ferencet és az általa vezetett szabadságharcot, Sárospatak XVII-XVIII. századi történelmét mutatja be kiállításunk
BővebbenAz 1631 és 1648 között működött ágyúöntő-műhely ma hadtörténeti, ipar- és technikatörténeti interaktív kiállítóhely.
BővebbenTokaj-Hegyalja legjelentősebb szőlészeti és borászati kiállításán a szőlőművelés és borászat eszközeit, munkafolyamatait láthatják az érdeklődők.
BővebbenA falusi életmódot ismerhetitek meg a Zemplént felölelő legnagyobb néprajzi gyűjteményen keresztül. Gyertek el a Mesék Házába és játszatok!
BővebbenA nagyméretű lőrésekkel tagolt ágyúteremben különböző méretű szakállas puskák másolatai, kőből faragott ágyúgolyók láthatók.
BővebbenA Vörös-torony ötszintes lakótorony, kiállítása válogat a késő reneszánsz bútorművesség legszebb darabjai közül.
BővebbenMagyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma
Email: info@rakoczimuzeum.hu
Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány
Email: info@rakoczimuzeum.hu
Pataki Vár Alapítvány
Alapítás éve: 1991
Adószám 1% adományozáshoz:18400027-1-05