Tudta-e, hogy Zrínyi Ilona jeles délvidéki családok leszármazottja?

Zrínyi Ilona

Jeles délvidéki családok leszármazottja az 1643-ban Ozalj várában született Zrínyi Ilona. Apja Zrínyi Péter horvát bán, anyja Frangepán Katalin. 1666. március 1-jén kötött házasságot.  A vőlegény, I. Rákóczi Ferenc az ország egyik leggazdagabb, legjelentősebb, fejedelmi családjának egyetlen férfi örököse. Az egyházi szertartást a zborói várkápolnában Szelepcsényi György esztergomi érsek végezte. Az esküvő politikai vonatkozásait is gyakran emlegetik. A Wesselényi Ferenc nevéhez kötődő, Habsburg-ellenes főúri szervezkedés résztvevői sorában ott volt Zrínyi Ilona apja, nagybátyja Frangepán Ferenc és férje I. Rákóczi Ferenc is. Az ifjú pár közös otthonát a sárospataki várban rendezte be. Zrínyi Ilona a várból itt is folyóra nézhetett, mint Ozaljon, de itt a Bodrog sokkal szélesebb volt, mint lánykorában a Kupa folyó. Az udvartartást fejedelmi fény és gazdagság jellemezte. Az erdélyi hagyományok, a lengyel és török hatások, nyugati holmik különleges egységet mutattak. Az ifjú férj mesés nászajándékkal lepte meg Ilonát. 8900 aranytallért és különböző, 30 ezer tallérra becsült arany- és ezüstékszert adott. Ilona a szülői házból magával hozott ékszerekkel, az őt megillető örökséggel, a leánynegyeddel együtt dúsgazdagnak számított. Házasságukból 1672-ben született Julianna nevű leányuk és 1676-ban fiuk Ferenc, a későbbi II. Rákóczi Ferenc, Magyarország vezérlő fejedelme.

1676. július 8-án özvegyen maradt Ilona, meghalt I. Rákóczi Ferenc. Ezután gyermekei gyámjaként ő kezelte és irányította a hatalmas Rákóczi-vagyont, védte gyermekei érdekeit.

1682-ben kötötte második házasságát Thököly Imrével. Férje oldalán részese volt a Habsburg-ellenes kuruc felkelésnek. 1685-88 között hősiesen védte Munkács várát az ostromló Caraffa generális ellenében. A vár 1688-as kényszerű átadása után Ő és lánya Bécsbe, fia Neuhaus jezsuita kollégiumába került. Ferenccel soha többé nem találkozott.

1692-ben egy fogolycsere révén követhette Ilona férjét, Thököly Imrét a Török Birodalomba. A kis-ázsiai Nikodémiában halt meg 1703-ban. „Leszakasztá az halál az virágot mezejéről, ezt az nemesebbik virágot” - ezek voltak titkára búcsúsorai.

Isztambulban a Szent Benedek templom kriptájában temették el. Sírja felett márványba vésték: „Itt nyugszik hősies tettei után az asszony, nemének és századának dicsősége ... Meghalt a virágmezei birtokán … életének hatvanadik évében február 18-án.” Hamvai 1906 óta Kassán, a Szent Erzsébet dómban nyugszanak.

  • Tudta-e, hogy születésének éve máig kérdéseket vet fel, többen későbbi dátumot tartanak valósnak?
  • Tudta-e, hogy 1665-ben a kézfogón (eljegyzésen) a trencséni fürdőben látta először vőlegényét, I. Rákóczi Ferencet?
  • Tudta-e, hogy a szépséges Zrínyi Ilona a kor szokásrendjéhez képest (ami akkor 14, esetleg 16-18 éves kort jelentett) későn, 22 éves korában tartotta menyegzőjét?
  • Tudta-e, hogy 350 esztendeje, 1666. március 1-jén kötött házasságot Zrínyi Ilona és I. Rákóczi Ferenc Zborón?
  • Tudta-e, hogy I. Rákóczi Ferenc halála után elérte azt, hogy rá szálljon a Rákóczi család minden örökletes joga, így Sáros vármegye főispánjaként is ő intézkedett?
  • Tudta-e, hogy 1692. január 8-án Törökországba indulása előtt búcsúlevelet írt fiának, melyet a címzett feltehetően soha nem olvasott?
  • Tudta-e, hogy Zrínyi Ilona és Thököly Imre 1694. októberében született leányát Zsuzsannának nevezték?
  • Tudta-e, hogy 313 esztendeje, 1703. február 18-án halt meg Zrínyi Ilona? Tudta-e, hogy a szabadságharc kezdetén hazatérő II. Rákóczi Ferenc anyja halála miatt viselt gyászruhát? 

Állandó kiállításaink

Rákócziak dicső kora

A Rákóczi-családot, II. Rákóczi Ferencet és az általa vezetett szabadságharcot, Sárospatak XVII-XVIII. századi történelmét mutatja be kiállításunk

Bővebben

I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye

Az 1631 és 1648 között működött ágyúöntő-műhely ma hadtörténeti, ipar- és technikatörténeti interaktív kiállítóhely.

Bővebben

Hegyaljai szőlészet és borászat története

Tokaj-Hegyalja legjelentősebb szőlészeti és borászati kiállításán a szőlőművelés és borászat eszközeit, munkafolyamatait láthatják az érdeklődők.

Bővebben

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

A falusi életmódot ismerhetitek meg a Zemplént felölelő legnagyobb néprajzi gyűjteményen keresztül. Gyertek el a Mesék Házába és játszatok!

Bővebben

Olaszbástya kazamata

A nagyméretű lőrésekkel tagolt ágyúteremben különböző méretű szakállas puskák másolatai, kőből faragott ágyúgolyók láthatók.

Bővebben

Főúri élet a XVI-XVII. században – Vörös-torony

A Vörös-torony ötszintes lakótorony, kiállítása válogat a késő reneszánsz bútorművesség legszebb darabjai közül.

Bővebben

Elérhetőség

Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma

Sárospatak 3950 Szent Erzsébet út .19
Phone: +36 47 311-083 47 311-345

Email: info@rakoczimuzeum.hu

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

Sárazsadány 3942 Fő út 36-38.
Phone: +36 47 311-083

Email: info@rakoczimuzeum.hu

Alapítvány

Pataki Vár Alapítvány

Támogassa alapítványunkat adója 1%-ával!

Alapítás éve: 1991

Adószám 1% adományozáshoz:18400027-1-05