Tudta-e, hogy Balassi Bálint 1554-ben, Zólyom várában született?

Balassi Bálint 1554-ben, Zólyom várában született, Balassa János, Hont vármegye főispánja fiaként. Igazi reneszánsz személyiség, katona és költő.  Művei kéziratos formában maradtak fenn. Szerelmi költészetének múzsái Ungnád Kristófné Losonczy Anna (Anna- és Júlia-versek), Dobó Krisztina, Wesselényi Ferencné Szárkándy Anna (Célia-versek) és a pontos személlyel nem azonosított Fulvia. A közhiedelemmel ellentétben Balassinak csupán egyetlen „katona verse” van, ez az „Egy katonaének”. A magyar irodalomban tőle olvashatjuk először az „édes hazám” szókapcsolatot a „Búcsút mond hazájának, barátainak és mindenkinek akit szeretett” című költeményében. Ady előtt Balassit tartja a szakirodalom a magyar irodalom legnagyobb vallásos költőjének. Istenes énekek Balassi pályájának minden szakaszában születtek, a legmaradandóbbakat azonban életének válságos esztendeiben alkotta. A „Beteg lelkeknek való füves kertecske” 1572-ben Krakkóban jelent meg nyomtatásban, melyet németből  - egy lutheránus prédikátor műve – fordította Balassi. Egyetlen drámája a „Szép magyar komédia” 1589-ben íródott. A tizenöt éves háború kezdetén Balassi részt vett családja várainak visszafoglalásában. Esztergom 1594-es ostroma során sérült meg. Vérmérgezés következtében május 30-án hunyt el a szentkirályi katonai táborban.

• Tudta-e, hogy Balassi Bálint gyakran megfordult Sárospatakon?
• Tudta-e, hogy a sárospataki vár tulajdonosai, Dobó Ferenc és Dobó Krisztina unokatestvérei voltak a költőnek?
• Tudta-e, hogy 1584 karácsonyán unokahúgával, Dobó Krisztinával Sárospatakon kötött házasságot és ugyanaznap néhány órára önkényesen elfoglalta a felesége, anyósa és sógora közös zálogbirtokában lévő Sárospatak várát? 
• Tudta-e, hogy Balassi Bálint egyetlen fiának, Balassi Jánosnak az anyja Dobó Krisztina volt?
• Tudta-e, hogy Balassi Bálint volt a szerzője az „Euryalus és Lucretia” című széphistóriának, amely 1577-ben, a sárospataki várúr rózsalugasai alatt, a Gombos-kertben készült. 

„Mikoron írnának másfélezer után
hetvenhét esztendőben,
Aeneas Sylvius írásából szerzék
ez éneket versekben,
Bodrog vize mellett, Patak városában,
az úr gombos kertében.”