Az Új Kenyér ünnepe

Az új kenyér ünnepéhez kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozást az idén is nagy érdeklődés övezte a MNM Rákóczi Múzeumában. Kicsiktől a nagyokig elvarázsolta az érdeklődőket az immár hagyománnyá vált sütőházi program.
Augusztus 20. egyházi ünnep volt, melynek gyökerei a középkorig nyúlnak vissza. 1950 után vált állami ünneppé, az alkotmány és az új kenyér ünnepévé. Ezen a napon sütötték meg az első kenyeret az új búzából. 1989 után I. István király temetésének és szentté avatásának évfordulója, Szent István király, az Új Kenyér és a demokratikus Magyarország ünnepe lett.
A magyar néphagyományban nagy jelentőséget tulajdonítottak a kenyérnek. Alapvető élelmiszernek, a legfontosabb tápláléknak, a termékenység és bőség szimbólumának tekintették. Elkészítéséhez is számos hiedelem társult, de a kenyérsütésnek voltak tilalmas napjai is. A kenyér megszegése előtt keresztet rajzoltak rá a kezükkel. Új házba kenyeret és sót vittek egészség- és bőségvarázsló céllal. Gyógyításban, tűzvész elhárításában is hatékonynak tartották. A kenyér tisztelete még a 20. században is élénken élt az emberekben - Isten áldása néven emlegették.
A kenyér átadásának, megszegésének, és megszentelésének rítusa napjainkig fontos szerepet kap augusztus 20-án, Szent István ünnepén.