Balassa Iván és a Rákóczi Múzeum

Balassa Iván és a Rákóczi Múzeum
címmel új időszaki kiállítás nyílt a MNM Rákóczi Múzeumában. A Bretzenheim-folyosón megtekinthető tárlat bemutatja a 100 éve született Balassa Iván (1917-2002) életművét, különös tekintettel a sárospataki évekre. A neves néprajzkutató 1956 és 1961 között igazgatta a Rákóczi Múzeumot. A pataki évek számára az anyaggyűjtést, az intenzív szellemi építkezés időszakát jelentették.

Balassa Iván tudományos pályafutását nyelvészként kezdte, majd Erdélyben vált néprajzkutatóvá. A magyar földművelés néprajzi és nyelvészeti problémáival foglalkozott. Monográfiát készített a kukorica néprajzáról és kultúrtörténetéről, valamint a magyar népi szőlő- és borkultúráról. A folklór területén a temetők néprajzáról és a mondákról írt. A magyarországi nemzetiségek és a határainkon túl élő magyarok kutatását és annak megszervezését fontos feladatának tartotta.

A Bodrogközi Művelődési Egyesület 1995. március 31-én alakult meg a Rákóczi Múzeumban, melynek szellemi atyja, s tiszteletbeli elnöke Balassa Iván lett. Az alapítók száma 54 volt. Határon átnyúló egyesületként megszólította a magyarországi és a szlovákiai Bodrogköz kutatóit, közművelőit. A BME 2004. évi közgyűlése Balassa Iván-emlékérmet alapított a Bodrogköz-kutatás és a terület megismerése terén nyújtott kiemelkedő eredményt elérők elismerésére.

Balassa Ivánt Sárospatakhoz, a Bodrogközhöz, a Hegyközhöz és Tokaj-Hegyaljához való ragaszkodása élete végéig elkísérte, ezt a térséget fogadott szülőhazájának tartotta.

LA