Két történelmi előadással indult ez évi ismeretterjesztő sorozatunk

A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma - folytatva a hagyományokat- 2017-ben is minden hónapban egy-egy érdekes előadással várja az érdeklődőket.
Február 21-én Csorba László egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója Széchenyi István és Kossuth Lajos életpályáját mutatta be. Mindketten XIX. századi történelmünk kiemelkedő alakjai voltak. Az ország más-más vidékéről, különböző családi háttérrel indulva fiatalon kerültek az országos politika színpadára. Csorba László nagyszerű előadásában  a XVIII. század utolsó harmadától,  a reformkor jeles cselekedetein keresztül szemléletesen mutatta mind Széchenyi, mind Kossuth munkásságát, eljutva az utókor értékeléséhez, a kultusz kialakulásához is. Kettejük közül Kossuth személyének tisztelete, kultusza Zemplénben kiemelkedőbb. Monok szülötte, a jogot Sárospatak híres professzoránál, Kövy Sándornál tanulta. Sátoraljaújhelyben  kezdődött közéleti pályája. Itt szerezte életre szóló tapasztalatait a falusi lakosság nyomoráról, mely aztán a jobbágyok helyzetének megváltoztatását is magában foglaló reformtörekvések harcos képviselőjévé tette. Ez teljesedett ki az áprilisi törvények jobbágyfelszabadításában, hogy aztán Kossuth neve örökre beleíródjon a magyar nép szívébe. Ez a szív, ez a lélek köszön vissza a Kossuth nóták sorában.
Március 7-én a Rákóczi tematikához kapcsolódott előadásunk. Kiss  Erika, a Magyar Nemzeti Múzeum művészettörténész szakmuzeológusa a „Rákóczi kincs, ami Erdődy” talányos címmel igen érdekes kutatást osztott meg velünk. A közvéleményben Rákóczi-kincsként nevezett tárgyegyüttes történetét darabról darabra bemutatva, számos főúri család nőtagjának életét, családi kapcsolódásait végigvezette. Ezen tárgyak öröklésének azon sajátosságára hívta fel a figyelmünket, mely szerint a  gyermektelenül elhunyt nagyasszonyok személyéhez köthető, a főúri reprezentáció céljait szolgáló tárgyak a tágabb család nőtagjai között öröklődtek. Különös játéka a sorsnak, hogy aztán néhány generáció múltán ezen tárgyak újra egymásra találtak, s együtt maradtak. Kiss Erika előadásában hallhattunk a nemesfémbányákkal rendelkező főúri családok feldolgozás célú ezüst kiviteléről, majd a pompás tárgyak Magyarországra hozásáról. A családok és bécsi, augsburgi ötvös műhelyek kapcsolatáról.
Rákóczi Erzsébet életútja és az általa feliratokkal megjelölt tárgyegyüttes létrejötte döntő momentuma annak, hogy a köztudatban ezen tárgyegyüttes a Rákóczi kincs elnevezést kapta. Ő Rákóczi László (II. Rákóczi György unokatestvére) és Bánffy Erzsébet leánya. A tízévesen árvaságra jutó lány gyámja Báthory Zsófia volt. Rákóczi Erzsébet mellesleg férjei révén kétszeresen Erdődy: Első házasságát Erdődy Ádámmal kötötte, néhány hét múltán azonban megözvegyült. Második férje a Erdődy György volt. A megismert kincsegyüttes a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán látható, egyetlen darabja a pataki tárlat büszkesége.


Dr. Tamás Edit

Elérhetőség

Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma

 Sárospatak 3950 Szent Erzsébet út .19
 Phone: +36 47 311-083
 Email: info@rakoczimuzeum.hu

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

Sárazsadány 3942 Fő út 36-38.
Phone: +36 47 590-005
Email: info@rakoczimuzeum.hu

Alapítvány

Pataki Vár Alapítvány

Támogassa alapítványunkat adója 1%-ával!

Alapítás éve: 1991

Adószám 1% adományozáshoz:18400027-1-05