• A habánok díszes kivitelű edényeikről ismertek

    A sárospataki habán telep régészeti feltárása 2010-ben kezdődött MNM Rákóczi Múzeuma  tudományos tervásatása által. A  Ringer István régész vezette kutatás célja a területen feltárható, a habán közösséghez köthető épületmaradványok és a leletanyagok feltárása, feldolgozása, publikálása.  A feltárt kerámia anyagból több olyan edényforma is összeállításra került, mely díszítése, formája alapján a habán fazekasok termékeként azonosítható.  
    A habánok többnyire díszes kivitelű edényeikről ismertek. Ezeknek két típusa ismert: a fehér és a színes, többnyire kék alapmázú. A fehér alapú fajansz, melyen négyszínű, többnyire reneszánsz díszítés van. A kék kerámiának két színváltozata ismert, a világos-, és a mélykék, utóbbiak jellegzetesen erdélyi darabok.
    Tojásdad-, gömb alakú korsók, hasáb alakú-, hatszögletű edények, henger alakú kupák, püspökkalap alakú-, széles peremű-, ovális tálak mutatják a termékek formagazdagságát. Koszorúban elhelyezett évszámok, névvel jegyzett feliratok datálják, a spirális virágdísszel, virágtövekkel, levelekkel, címerekkel, céhemblémákkal, városképekkel ékesített edényeket, melyeken sokszor ónfedők segítik a praktikus használatot.
    A termékek elterjedtségét, népszerűségét jelzik, hogy a főúri és nemesi kastélyok pohárszékein a XVII-XVIII. században sok helyen megtaláljuk. Ugyanakkor a habán fazekasok - kiváltva a jobbágy kézműveseket - egyre inkább használati edénykészítőkké váltak.

    Dr. Tamás Edit  

  • A Korompay gyűjtemény

    2014 tavaszán különleges gyűjtemény-együttessel gazdagodott a MNM Rákóczi Múzeuma. Korompay László és felesége, a sárospataki születésű Sipos Judit gyűjtötte, gondozta ezt az iparművészeti szempontból jelentős, tematikáját, áttekintő jellegét nézve európai mérvű, darabszámát összehasonlítva Közép-Európában az elsők között említendő gyűjteményt.

    Az öntöttvas együttes Sándor József kohómérnök adományaként került a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumába. Adományozónk több mint egy évtizede segíti a múzeum szakmai munkáját, céljaink megvalósulását.
    A 404 darab művészi öntöttvas tárgyat számláló gyűjtemény múzeumunk történetének legjelentősebb adománya. Egy olyan gyűjtemény, mely hihetetlenül szép tárgyak megalkotására képes szakembereknek, a mesterséget fantasztikus magasságokba emelő mestereknek állít emléket.

    „Műtárgyak napról napra” sorozatunk öntöttvas gyűjteményünk két darabjával indul útjára.


    Tamás Edit

  • Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc márciusi évfordulója előtt tisztelegve

    A Rákócziak uradalmában, a Munkácstól északkeletre fekvő Viznice-völgyében már 1672-ben állt három bucakemence és két frissítőhámor. A Rákóczi-szabadságharc alatt bombákat és fegyvercsöveket kovácsoltak. A szabadságharc után a munkácsi uradalmat a gróf Schönborn család szerezte meg. 1770-ben helyreállíttatták a viznicei hámorokat és Selesztó északi határában felépült egy nagyolvasztó, majd egy frissítőhámor. Ez a településrész a XIX. század elején Frigyesfalva néven önállósodott, a későbbiekben frigyesfalvi nagyolvasztóként emlegették. 1832-ben a selesztói részen a Viznice túlsó partján nagyolvasztót, kupolókemencét helyeztek üzembe öntödével és mintakészítő műhellyel együtt.
    Az 1848-49-es szabadságharc idején a munkácsi vasgyárban puskacsövet és 120 mázsa ágyúgolyót gyártottak, illetve itt munkálták meg a Kabolapolyánán öntött vas- és bronzágyúkat. 1853-ban épült fel egy harmadik nagyolvasztó.
    A munkácsi vasgyár a XIX. század második harmadában a művészi vasöntvények készítésével is kitűnt. 1848-ban Schossel András lett a modellőr. Ő készítette az év októberében a Kossuth Lajost ábrázoló legelső magyar mellszobrot. Nevéhez fűződik Petőfi Sándor és Arany János 1870 körül készült mellszobra is. 
    Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc márciusi évfordulója előtt tisztelegve  öntöttvasgyűjteményünk részét képező emlékérmek közül is válogattunk. A XX. század elején készültek a Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór és Kossuth Lajos arcképével díszített darabok. 

    Tamás Edit

  • Dr. Sándor József pataki öregdiák 2003 óta a MNM Rákóczi Múzeuma legjelentősebb támogatója.

    Dr. Sándor József pataki öregdiák 2003 óta a MNM Rákóczi Múzeuma legjelentősebb támogatója. 2014-es adománya, a Korompay öntöttvas gyűjtemény a szó legsokoldalúbb értelmében gyűjtemény. Egyben tartásának fontosságát felismerve, megőrzését, bemutatását biztosítandó többen fogtak össze. Elsőként említve Korompayné Sipos Juditot, aki férje akarata szellemében, s gyűjtőként e témában szerzett tudása legjavát megosztva, átadva, a kiállítás megnyitásáig segítve a muzeológusok munkáját, gondozva kedves tárgyait. Lengyelné Kiss Katalin kohómérnök muzeológusként, s az öntészet történetének, tárgyi emlékeinek kutatójaként segített az öntöttvas tárgyak múzeumba kerülésének lehetőségét megteremteni. A 2014-es sárospataki kiállítás kurátoraként a bemutatás szakmaiságát a legmagasabb színvonalon biztosította, s a kiállításvezető írójaként a témában a múzeumlátogatókat történetileg végigkalauzolni, a gyűjtemény egyes darabjait bemutatni. Dr. Sándor József 2014 áprilisában a MNM Rákóczi Múzeuma történetének legjelentősebb adományát tette a több mint 400 művészi öntöttvas tárgyat számláló együttes ajándékozásával. Közép-Európa egyik legjelentősebb öntöttvas gyűjteményét vásárolta meg múzeumunk számára. Létrehozva ezáltal Sárospatakon az ország ilyen tárgyú legjelentősebb gyűjteményét. Tovább erősítve a múzeum szakmai bázisát, kapcsolatrendszerét. Sándor József múzeumpártoló tevékenységét a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Emlékéremmel köszönte meg 2007-ben. Sárospatak Város Önkormányzata 2015-ben Pro Urbe díjat adományozott számára. „Műtárgyak napról napra” sorozatunk öntöttvas gyűjteményünk hét újabb darabját mutatja be a képeken.

    Tamás Edit

  • Ezereskapitányok arcképcsarnoka

     

    1966-ban a Magyar Nemzeti Múzeum a sárospataki múzeum részére 12 kisméretű, 38,5x28 cm nagyságú olajképet vásárolt. Ezek a XVII-XVIII. század fordulójának viseletében férfiportrékat ábrázolnak. Tíz hátlapján az ábrázolt személy neve olvasható volt, kettő ismeretlen. A rendkívül rossz állapotú képek Sárdy Lóránd festőművész által restaurálásra kerültek, s jelenleg a “Rákócziak dicső kora” kiállításon láthatók. Eladója közlése szerint eredetileg húsz képből állt az arcképcsarnok. A képek az 1708-as sárospataki országgyűlés alatt készültek, az ott jelenlévő tisztek egy csoportját örökítette meg a ma már ismeretlen festő. A tucatnyi kép közül e heti összeállításunk hét portréval ismereti meg olvasóinkat. Előző héten már hármat bemutattunk közülük. A képek Rákóczi másodvonalbeli parancsnoki garnitúrájának egyes tagjait ábrázolják.

    Báró Zay András (1685-1734) ezereskapitány képe
    Zay Lőrinc kuruc szenátor fia. 1704-től Rákóczi nemes apródja. 1705-ben az udvari lovas-karabélyos ezred főstrázsamestere, 1706-ban az udvari karabélyosok vice-colonellusa, 1707-ben a Nemes Compania főstrázsamestere, 1708-ban az udvari lovas-gránátos ezred colonellusa. 1710-ben Ordódy György utódaként az udvari lovas-karabélyos ezred főkapitánya.1711-ben a munkácsi lovasság parancsnoka. 1711. június 15-én aláírja a munkácsi kapitulációs pontokat. Követte Rákóczit a bújdosásba, majd Rodostóból hazatért felesége birtokára.

    Varga Pál képe
    Szabolcs megyei főhadnagy.

    Id. Borbély Gáspár (? - 1710) ezereskapitány képe
    Thököly gyalog főhadnagya volt, 1690 óta emigrációban élt. 1704 novemberében indult haza. 1706-ban voluntér kapitány Bezerédy Imre lovasezrede mellett. 1708-ban voluntér vicecolonellus, 1710-ban főkapitány. Halálosan megsebesült Vépnél, 1710. szeptember  9-én halt meg.

    Ifj. Gróf Barkóczy Ferenc ezereskapitány képe
    A XVI. század közepén Zemplén megyében felemelkedett család. 1582-ben már László nevű őse a megye alispánja, kinek fia a XVII. században országgyűlési követ. Az idősebb báró  Barkóczy Ferenc emelkedik grófi rangra 1687-ben. Az 1670-ben felkelt nemesség egyik vezére Zemplénben. 1685-ben ugyanő a megye főispánja. A Rákóczi-szabadságharc idején szenátor, mezei generálmarsall. 
    Fia, az ifjabb Barkóczy Ferenc 1693-94-ben Zemplén vármegye örökös főispánja. Apjához hasonlóan 1704-ben csatlakozik Rákóczihoz. Visszakapja konfiskált birtokait. 1704 decemberében lovas ezredes, 1705-ben főcolonellus. 1705-ben aláírta a konföderáció szövetséglevelét. 1709-ben lovasezred parancsnoka. 1711. január 2-án feladaja Csicsva várát és elpártol. 1718-19-ben Ung vármegye főispánja.

    Berthóti Ferenc (? - 1710) kassai vicegenerális képe
    Berthóti Gábor Sáros vármegyei alispán  és Vécsey Mária fia. Nagyszombaton tanult. 1687-ben vádlott az eperjesi theatrumon, Caraffa bebörtönöztette. 1703 októberében már Rákóczi híveként küldetésbe ment Szomolnokra és a lengyel határszélre. 1703 novemberében a Sáros, Szepes, Liptó és Árva vármegyében levő lovas és gyalog magyar hadak és várőrsegek kapitánya. 1703-1705 között Sáros és Szepes vármegye fiscalis praefectusa, a szomolnoki bányák inspectora,  ezt a feladatkörét 1706 elején átveszi a Gazdasági Tanács. 1705-ben aláírta a konföderáció szövetséglevelét. 1705-ben szenátor, 1706-ban kassai vicegeneralis, 1706-1707-ben ruházati biztos. 1707-ben Sáros vármegye főispáni administratora, 1709-ben Sáros vármegyei mustra-commissarius. Pestisben halt meg Kassán 1710. szeptember 11-én. 

    Ibrányi László (1652/1659 k. - 1705) ezereskapitány képe
    A Szabolcs megyei Ibrány településről eredezteti magát a család. Ibrányi Ferenc  fia, Barkóczy István mostohafia. 1684-ben Thököly ezredese,  1686-ban császári ezredes. 1701-ben gyanúsított a Rákóczi-összeesküvésben.  1703. augusztus 6-án csatlakozik Rákóczihoz, ezereskapitány. Még abban a hónapban a Tisza környékén levő hadak vezérlője. 1705. április 5-én a jánosházi ütközetben sebesülten fogságba esik, április 22-én meghal. 

    Csajághy János (1673 – 1712) brigadéros képe
    Fejér megyei nemes, Gr. Bánffy György erdélyi gubernátor secretariusa. 1704 márciusában  kiszökött Szebenből, csatlakozott Rákóczihoz. 1705-ben a solti sánc parancsnoka, generáladjutant, az imsódi sánc parancsnoka, gyalog colonellusi dekrétumot nyert. 1705 augusztusában megkapja néhai Haller Sámuel portális gyalogezredét, melynek parancsnokságát a szatmári békéig megtartja. 1708-ban érsekújvári commendáns, brigadéros. 1710-ben az Ocskay felett itélkező hadbíróság elnöke. 1710-ben szolnoki commendáns, október 17-én kapitulál. Közreműködik a szatmári béke létrehozásában, 1711. április 26-án felesküszik a császárra, május 1-én aláírja a szatmári békét. A békeokmányt Bécsbe vivő hivatalos követség vezetője. Császári ezredes lesz, de ezredének felállítása előtt 1712. január 2. utáni napokban betegségben meghal.

  • Kossuth ábrázolások Szathmáry Lajos Kossuth Gyűjteményében


    1849. április 14-én a debreceni Nagytemplomban Kossuth Lajost kormányzóelnöknek választották. Számos ábrázolás maradt ránk, mely kormányzóelnökként mutatja be őt. Szathmáry Lajos Sárospatakra került gyűjteményéből kerültek kiválasztásra a most látható darabok. Döntően Amerikában készültek. 
    Az egyetlen kivétel itáliai darab. „Luigi Kossuth” a felirata. Négyszínű kőnyomat, mely egy a szabadságharcról szóló, Genovában megjelent könyvből származik. 
    A bemutatott további hat darab Kossuthot, mint magyar államfőt („Hungarian Dictator, Dictator von Ungarn”), Magyarország kormányzóját („Kossuth, as governor of Hungary in 1849.”), a nép választottját, aki akar azelőtt nincs akadály („L. Kossuth. Governor of Hungary by the people's choice. There is no difficulty to him who wills') ábrázolja. 
    A James Basblic híres litográfiai műhelyében, New Yorkban készült darab színes ábrázolás. Az „L. Kossuth, as governor of Hungary in 1849.” című négyszínű kőnyomat is New Yorkba jelent meg. Az e városban kiadott német nyelvű hetilap 1852-ben megjelent fametszete a „ Ludwig Kossuth im jahre 1848” feliratú példány.
    A szimbolikus fametszet, az 1850-es években készült egy amerikai folyóirat  számára. A Harper's Kiadó Vállalat „Új Havi Folyóirat”-ából (Harper's Monthly Magazine) származik a „Kossuth, as governor of Hungary in 1849.” feliratú ábrázolás.
    A Fetridge Vállalat kiadásában Bostonban jelent meg a „L. Kossuth. Governor of Hungary by the people's choice. There is no difficulty to him who wills” című darab.

  • Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György korát szemléltető műtárgyak.



    A Lorántffy Zsuzsannát ábrázoló litográfia a XIX. században készült, a fára festett olajkép alapján. I. Rákóczi György korabeli XVII. századi ismeretlen mester által készített ábrázolásának XX. századi másolata a Sárospatakon őrzött kép.
    A két cápás felületű aranyozott ezüstpohár közül az egyik 1669-es évszámmal datált, címerrel díszített. Az évszám a készítés idejére, a felirat az egykori tulajdonosra utal: CHRISTOPH JANOS HAIDU ANNA. A másik ezüstpohár a XVII. század közepén készült. Díszítése virágkoszorúban monogram. 
    A sárospataki Újbástya építésének zsoltárfeliratos vörös márvány emléktábláján I. Rákóczi György ismert jelmondata és az építkezés adata olvasható latinul. Magyar fordítása szerint ez a következő: „Nem az akaróké és a törekedőké Isten kegyelme. Ezt a bástyát Isten kegyelméből a tekintetes és Nagyságos felsővadászi Rákóczi György úr borsodi főispán építtette az 1627. esztendőben.”
    A Váradi Biblia nyomtatása 1657-ben Nagyváradon kezdődött. Bethlen István, I. Rákóczi György, Lorántffy Zsuzsanna, Rhédei Ferenc , Barcsay Ákos, és több tiszántúli református egyházmegye adományaiból. Az Újszövetség 1660-ban elkészült. Közben a török támadás a vár és a város elestével fenyegetett. A vár feladásának egyik feltétele az volt, hogy a már kinyomtatott példányokat, a nyomtatáshoz szükséges papírt és a nyomdai felszerelést épségben kiengedik a törökök a várból. 1661-ben, a Kolozsvárott felállított műhelyben fejeződött be a munka. Kevesebb, mint 6000 példányban jelent meg. A Károli-féle szöveget tartalmazza Köleséri Sámuel átdolgozásával és széljegyzeteivel.
    A zborói kastélyból származó szekrény a XVII. század elejére datált. Festett fából készült, a fehér festésen átütő zöld márványozással. Azon kevés bútorok egyike, mely a Rákóczi családhoz köthető.
    XVII. századi magyar mesterek remekművű alkotásai a Lorántffy ajtók (2 darab). Egykor a ma Lorátnffy-szárnyként nevezett emeleti palotasoron található hálószobákban voltak a pompás reneszánsz stílusú faragott kő ajtókeretbe helyezve. 1640 körül készültek.
    I. Rákóczi György fejedelmi fogadószobája volt a Bokályos-ház. Törökországból hozatott színes, gránátalmás, virágos bokálycsempék borították és napjainkban is borítják falait.

  • Szathmáry Lajos Kossuth gyűjteménye

    Szathmáry Lajos 1995-ben nyilvánította ki azon szándékát, hogy 2000 darabos Kossuth gyűjteménye egy részét a MNM Rákóczi Múzeumának ajándékozza, „Évek óta úgy gondoltam, hogy az egész Kossuth anyagot vagy jó részét Patakra hagyom... Akármi volt is a helyzet, én Patakhoz hű maradtam és mindég, mindenben igyekeztem segíteni, amiben, ahogy, amikor csak lehetett...” A gyűjtemény 97 tétele 1997-ben érkezett dr. Mayer József és Szabó Csaba segítségével Sárospatakra.
    Húsz könyv, húsz kép, 23 dokumentum, 16 levél, 18 tárgy alkotja a tárgycsoportot. A könyvek jó része a XIX. század közepén kiadott. Főként Magyarország történetével, Kossuth Lajos munkásságával foglalkoznak. A képek között feltűnnek kevésbé ismert ábrázolások. A dokumentumok az 1848-49-es eseményekhez kapcsolódó rendeletek, felhívások. Ezek nagyobb része Erdélyhez kapcsolódik. Ide sorolódik a Mississippi tengerjáró hajónaplója is. A levelek között az emigrációs években, Amerikában, Angliában, Itáliában keltezett Kossuth leveleket találunk. A Kossuth kultusz elevenedik meg a tárgyak által. Üvegek, porcelánok Kossuth ábrázolással

    Tamás Edit

  • Zászló, levelek, portrék a szabadságharc korából



    A Rákóczi-szabadságharc emlékanyagának ikonikus darabjai a zászlók. Ezek egyike Sárospatakon, a Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Múzeuma műtárgyaként maradt fenn. Évtizedek óta a MNM Rákóczi Múzeumában látható. Valójában töredék, 2003-ban a Magyar Nemzeti Múzeumban restaurálták. Felirata: “Pro deo et Patria” - “Az Istenért és a hazáért”. A XVIII. század első évtizedében készült, évszámos datálása nem pontos, az utolsó szám lekopott róla. Ma már csak az első három száma “170.” látható.

    A MNM Rákóczi Múzeuma korabeli dokumentumokat és ábrázolásokat egyaránt őriz a Rákóczi-szabadságharc korából.
    Erős Gábor levele Ugocsa vármegyéhez. Szak, 1705. július 24.
    Erős Gábort már 1703 novemberében Rákóczi híveinek sorában találjuk. 1705-ben Szatmáron töltött be funkciót, 1706 és 1709 között tiszántúli főmustramester. A bemutatott levél a Várad körül állomásozó hadak ellátása ügyében íródott a vármegyéhez.

    Keczer Sándor levele, 1708. szeptember 19.
    A lipóczi Keczer család Sáros megye előkelő, régi nemesi családjainak egyike. Keczer Sándor Kassa kapitulációja után csatlakozott Rákóczihoz. 1704-től különböző gazdasági pozíciókat töltött be, tevékenysége jórészt Kassához köthető. 1704-ben főcommissarius, 1705-ben a Gazdasági Tanács tanácsosa. 1706-ban a kassai pénzverő főinspectora. 1708-ban a Gazdasági Tanács eperjesi adminisztrációjának tanácsosa. 1711-ben lengyelországi emigrációba ment , de még az év augusztusában amnesztiával hazatért. Keczer Sándor 1708 őszén írt levele a hadak ellátásának ügyében intézkedik.

    Eötvös Miklós levele. Szatmár, 1708. szeptember 2.
    A vásárosneményi Eötvös család Bereg megyei eredetű, innen kerültek át Szatmár megyébe. A XVIII. században már mindkét megyében viseltek hivatalt. Vásárosneményi Eötvös Miklós Károlyi Sándor birtokainak paefectusa volt. Már 1703-ban ott találjuk Rákóczi táborában. 1703. október 23-án Rákóczi biztosa a bányavárosokban. 1706 nyarán, s ezt követően 1709-ig többször tiszántúli districtualis commissarius, 1708-ban vice districtualis commissarius Bereg, illetve Ung vármegyében. 1709-ben Szatmár megyei táblai assessor.
    1708 őszén kelt levél a beszállásolás ügyében íródott a vármegyéhez.

    Dabasi Halász Péter (1676-1741) ezereskapitány képe
    A Pest megyei Dabasról származó család a XVII. század végétől főként hadi pályán szerzett érdemeket. Rákóczi szolgálatában 1704 januárjában lévai hadnagy. 1705-1706-ban százados a karabélyos regimentben, 1707-ben Palocsay György vicéje, 1710 júliusának végén vicecolonellus, 1710 november elején ezereskapitány. 1711. április 29-én felesküdött a császárra. 1711. május 1-én aláírta a szatmári békét és beállt a császári seregbe. Harcolt a török ellen, 1717-ben Belgrádnál megsebesült. 1735-ben részt vesz a Pero-felkelés leverésében.1741-ben esett el Teschen-ben.

    Csery Imre(1686-1728) ezereskapitány képe
    A Csery család tagjai a Hont vármegyei Alsó-és Felső-Cseri településről származtatják magukat. Csery Imre Nyitra megyében birtokos. A szabadságharc alatt 1704-ben Bercsényi nevezi ki lovas vicekapitánynak. 1705 és 1710 között Bercsényi generáladjutánsa.  

    Géczy Gábor ezereskapirány
    A kis-géczi és garamszegi Géczi család Nógrád megyéből származik. Rákóczi pártjára állván 1703-ban vicekapitány Bercsényi Miklós lovasezredében, 1704-ben kapitány. 1705-ben aláírta a konföderáció szövetséglevelét.

Elérhetőség

Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma

 Sárospatak 3950 Szent Erzsébet út .19
 Phone: +36 47 311-083
 Email: info@rakoczimuzeum.hu

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

Sárazsadány 3942 Fő út 36-38.
Phone: +36 47 590-005
Email: info@rakoczimuzeum.hu

Alapítvány

Pataki Vár Alapítvány

Támogassa alapítványunkat adója 1%-ával!

Alapítás éve: 1991

Adószám 1% adományozáshoz:18400027-1-05