• A magyar kultúra napját előadással köszöntöttük

    2016. január 28-án indult a MNM Rákóczi Múzeuma ez évi ismeretterjesztő előadássorozata. Takaró Mihály előadása a magyar kultúra napja sárospataki rendezvényei sorozatába kapcsolódott, „Kölcsey és a Himnusz jelentősége a magyar kultúrában” címmel.

  • A szerelem költője

    Balassi Bálint a szerelem költője címmel tartott nagy sikerű előadást Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész Sárospatakon.  A MNM Rákóczi Múzeuma ismeretterjesztő előadássorozata februári programjában a reneszánsz költő életútját, verseit mutatta be az előadó.
    Szentmártoni Szabó Géza felidézte az európai hagyományokra támaszkodó Szent Bálint Nap középkori eredetét. Különleges módon mutatta be a pataki várban oly gyakran megfordult Balassi Bálint munkásságát. Köztudott, hogy Balassi volt a szerzője az „Euryalus és Lucretia” című széphistóriának is, amely 1577-ben, a sárospataki várúr rózsalugasai alatt, a Gombos-kertben íródott. Idézte az oly sokszor emlegetett sorokat „ ez éneket versekben,Bodrog vize mellett, Patak városában,az úr gombos kertében.” 

    Halhattuk a pataki várúrnő, Dobó Krisztina és a költő házasságának történetét. Balassi Bálint katolizációjának okát, mellyel ezen rokonházasság törvényesítése érdekében a Vatikánhoz is fordult. Hallhattunk történeteket Ungnád Kristófné Losonczy Annához fűződő szerelméről. Kettejük házasságának lehetőségéről, s meghiúsulásának okairól. Mindeközben versciklusai ismert és kevésbé ismert költeményei is elhangzottak. Szentmártoni Szabó Géza előadásában Balassi Bálint költészetének hazai gyökerekre támaszkodó előzményei épp úgy megjelentek, miként a reneszánsz korának európai kitekintése. Hallhattunk az egy évszázaddal korábban élt Janus Pannonius életének, költészetének jellemzőiről épp úgy, miként az újlatin költészet párhuzamairól. A sokak által hallgatott előadás érdekes, sok újdonságot közreadó Balassi képet rajzolt elénk.

    Tamás Edit

     

     

  • Két történelmi előadással indult ez évi ismeretterjesztő sorozatunk

    A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma - folytatva a hagyományokat- 2017-ben is minden hónapban egy-egy érdekes előadással várja az érdeklődőket.
    Február 21-én Csorba László egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója Széchenyi István és Kossuth Lajos életpályáját mutatta be. Mindketten XIX. századi történelmünk kiemelkedő alakjai voltak. Az ország más-más vidékéről, különböző családi háttérrel indulva fiatalon kerültek az országos politika színpadára. Csorba László nagyszerű előadásában  a XVIII. század utolsó harmadától,  a reformkor jeles cselekedetein keresztül szemléletesen mutatta mind Széchenyi, mind Kossuth munkásságát, eljutva az utókor értékeléséhez, a kultusz kialakulásához is. Kettejük közül Kossuth személyének tisztelete, kultusza Zemplénben kiemelkedőbb. Monok szülötte, a jogot Sárospatak híres professzoránál, Kövy Sándornál tanulta. Sátoraljaújhelyben  kezdődött közéleti pályája. Itt szerezte életre szóló tapasztalatait a falusi lakosság nyomoráról, mely aztán a jobbágyok helyzetének megváltoztatását is magában foglaló reformtörekvések harcos képviselőjévé tette. Ez teljesedett ki az áprilisi törvények jobbágyfelszabadításában, hogy aztán Kossuth neve örökre beleíródjon a magyar nép szívébe. Ez a szív, ez a lélek köszön vissza a Kossuth nóták sorában.
    Március 7-én a Rákóczi tematikához kapcsolódott előadásunk. Kiss  Erika, a Magyar Nemzeti Múzeum művészettörténész szakmuzeológusa a „Rákóczi kincs, ami Erdődy” talányos címmel igen érdekes kutatást osztott meg velünk. A közvéleményben Rákóczi-kincsként nevezett tárgyegyüttes történetét darabról darabra bemutatva, számos főúri család nőtagjának életét, családi kapcsolódásait végigvezette. Ezen tárgyak öröklésének azon sajátosságára hívta fel a figyelmünket, mely szerint a  gyermektelenül elhunyt nagyasszonyok személyéhez köthető, a főúri reprezentáció céljait szolgáló tárgyak a tágabb család nőtagjai között öröklődtek. Különös játéka a sorsnak, hogy aztán néhány generáció múltán ezen tárgyak újra egymásra találtak, s együtt maradtak. Kiss Erika előadásában hallhattunk a nemesfémbányákkal rendelkező főúri családok feldolgozás célú ezüst kiviteléről, majd a pompás tárgyak Magyarországra hozásáról. A családok és bécsi, augsburgi ötvös műhelyek kapcsolatáról.
    Rákóczi Erzsébet életútja és az általa feliratokkal megjelölt tárgyegyüttes létrejötte döntő momentuma annak, hogy a köztudatban ezen tárgyegyüttes a Rákóczi kincs elnevezést kapta. Ő Rákóczi László (II. Rákóczi György unokatestvére) és Bánffy Erzsébet leánya. A tízévesen árvaságra jutó lány gyámja Báthory Zsófia volt. Rákóczi Erzsébet mellesleg férjei révén kétszeresen Erdődy: Első házasságát Erdődy Ádámmal kötötte, néhány hét múltán azonban megözvegyült. Második férje a Erdődy György volt. A megismert kincsegyüttes a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán látható, egyetlen darabja a pataki tárlat büszkesége.


    Dr. Tamás Edit

  • Meghívó a "Kovalovszki Júliára emlékezünk" c. előadásra

    Kovalovszki Júlia 1958 és 1963 között tevékenykedett Sárospatakon, a műemléki helyreállításhoz kapcsolódó régészeti feltárások első szakaszát irányította. A legfontosabb munkát ekkor a Vörös-tornyot három oldalról körülölelő ágyúvédőmű feltárása jelentette. A Vörös-torony építéstörténetének tisztázása kapcsán fontos megfigyelése volt, hogy a várfalak azonos alapozásúak és egybe is épültek a torony falával. Feltárásai eredményeképpen került napvilágra a sütőház, melynek
    rekonstrukciója 2008-ban valósult meg.

    http://www.patakiregesz.hu/magyar/oldalak/kovalovszki_julia/

  • Nagy sikerű előadás a Rákóczi rezidenciákról

    Dr. Gyulay Éva történész, muzeológus, a Miskolci Egyetem docense tartott igen érdekes előadást 2016. március 17-én a MNM Rákóczi Múzeuma szervezésében.
    A magyarországi arisztokrácia életének fontos ismérvei voltak a rezidenciák. Uradalmi központjaik várai, kastélyai sorából egy-egy kiemelkedő szerepet játszott a Rákóczi-család életében is. A XVII. század végén, a XVIII. század elején a Rákóczi család három tagjának rezidenciái sorát találjuk az ország legjelentősebb birtokegyüttesén.
    Erdődyné Rákóczi Erzsébet (1654-1707), Rákóczi Pál unokája volt közülük a legidősebb családtag. Rákóczi Julianna Borbála (1672-1717), I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona idősebb gyermeke. II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) a család egyetlen férfitagja 1676-ot követően.


    Sárospatak vára, Zboró kastélya, Makovica vára, Nagysáros vára és kastélya kedvelt tartózkodási helyük volt. Jól jelzi a rezidencia jelentőségét, ha megnézzük, hogy hányan irányították az adott központot. Különleges minőségű tárgyak sorát fedezhetjük fel az inventáriumokban, melyek sok esetben Európa különböző szegleteiből érkeztek, s kerültek birtokukba. Virágos kertek, kápolnák, temetkezési helyek kapcsolódtak ezekhez a rezidenciákhoz. Városi paloták is betöltöttek rezidencia szerepet. A Rákócziak esetében ilyen volt eperjesi palotájuk, de Bécsben több belvárosi palota szolgált rezidenciaként a Rákócziak számára.
    A kisebb rezidenciák sorában említhetjük Szerencset, ahol a tavasz végét, nyár elejét töltötték leginkább. Vadászatok helyszínéül szolgált. Dr. Gyulai Éva előadásában kitért Királyhelmec, Felsővadász szerepére épp úgy, miként Ecsed, Munkács jellemzőire.   


    Tamás Edit

Elérhetőség

Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma

 Sárospatak 3950 Szent Erzsébet út .19
 Phone: +36 47 311-083
 Email: info@rakoczimuzeum.hu

Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány

Sárazsadány 3942 Fő út 36-38.
Phone: +36 47 590-005
Email: info@rakoczimuzeum.hu

Alapítvány

Pataki Vár Alapítvány

Támogassa alapítványunkat adója 1%-ával!

Alapítás éve: 1991

Adószám 1% adományozáshoz:18400027-1-05